Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
ANTON HRUBON ugyanis nem kívánt lemondani a magyarbarát politikai irányvonalról. Ez különösen a papokra volt igaz. Amint arra Roman Holec történész rámutat, a Monarchia szellemi örökségét nehezen és csak fokozatosan lehetett felszámolni; a szlovák katolikus püspöki kar egy részében élt a nosztalgia az évszázados hagyományok iránt. A szlovákok „fejben és szívben” erősebben ragaszkodtak a Monarchiához, mint a csehek. Soraikban Csehszlovákia létrejötte után is erős maradt a Habsburg-dinasztia iránti hagyományos hűség, közülük sokan „a hit és a nemzet pártfogóját” látták a királyban, s jórészt cseh importnak tekintették a megszűnt királyság negatív megítélését, amely csak fokozatosan vált az új identitás részévé.52 52 Roman Holec:MGwc>w. Triumf a katastrofa. Bratislava 2020. 255-256. (A munka magyar fordítása: Uö: Diadal és katasztrófa. Trianon egy szlovák történész szemével. Bp. 2022.) A csehszlovák identitás kialakítását célzó törekvéseknek szerves része volt a magyarországi kötődések felszámolása. A gyakorlatban ez egyebek közt azt jelentette, hogy korlátozták a hagyományos Szent István-napi ünnepeket vagy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc szimbólumainak használatát. Erről lásd Miroslav Michela: Uhersko-madarské tradice. In: Sláva republice! Oficiální svátky a oslavy v meziválecném Ceskoslovensku. Red. Dagmar Hájková et al. Praha 2018. 449-462. 53 Jehlicka irredenta ténykedéséről lásd Janek István: Frantisek Jehlicka tevékenysége a magyar revízió érdekében 1919-1938 között. In: Prístupy krieseniu národnostnej otázky v medzivojnövöm Ceskoslovensku. Red. Soha Gabzdilová - Simon Attila. Komárno 2014. 143-153.; Thomas Lorman: For God and which Nation? The Ideology of Frantisek Jehlicka, Priest, Politician and Pariah of the Slovak National Movement. The Slavonic and East European Review 96. (2018) 507-540. 54 Martin Garek: Slovenská iredenta v Pol’sku v rokoch 1918-1938. Studia Historica Tyrnaviensia IX-X. Red. Marta Dobrotková. Kraków-Trnava 2010. 302. 55 Uo. 310. A politikai színtéren több közismert szlovák katolikus pap is nagy visszhangot váltott ki azzal, hogy 1918 előtti néppárti ténykedésük ellenére a magyar irredenta szolgálatába szegődtek, hozzájárulva ahhoz (Vojtech Tukával együtt), hogy a Néppártot - mint a renegátoknak és a revizionistáknak menedéket nyújtó konzervatív politikai formációt - stigmatizálják. Az 1920-as években Frantisek Jehlicka (Jehlicska Ferenc),53 Stefan Mnohel ’ és Frantisek Unger kalandos utazásai és kezdeményezései keltették a legnagyobb visszhangot. Bár a Néppárt elhatárolódott tevékenységüktől, Martin Garek történész nem zárja ki annak lehetőségét, hogy — legalábbis a kezdeti időszakban — működésüket egyeztették a Néppárttal. Hlinka, ellentétben a Jehlickaféle hungarofil, illetve a Mnohel’ és Unger által képviselt lengyelbarát irányzattal,54 a Csehszlovákián belül létrehozandó autonómiát részesítette előnyben. Ugyanakkor a pozsonyi lengyel konzullal 1924-ben folytatott beszélgetése során nem ítélte el nyíltan az említett hármas Csehszlovákia elleni, külföldi felforgató tevékenységét. Meggondolatlanul Tomás Garrigue Masaryk és Edvard Benes első világháború alatti emigrációs akcióihoz hasonlította működésüket, azt állítva, hogy minden csak taktika kérdése, és „mindenki cselekedjen úgy, ahogy neki jónak tűnik”.55 302
