Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA Csehszlovákia, a testvéri és az idegen: a Szlovák Néppárt kulturális alkalmazkodása az új államhoz Bár a Szlovák Néppárt hivatalosan csak az 1918. december 18-i zsolnai pártújító kongresszus után jelent meg a csehszlovák politikai életben, a párt alapvető ideológiai paradigmáinak meghatározása az 1890-es évekre nyúlik vissza. A boldog békeidők, a belle Epoque magyarországi korszakának modernizációs fordulatai a Monarchiában együtt jártak a tömeges és erőteljes életmódváltással, amit sokan nem akartak elfogadni. A társadalom egy része a szakértelemre alapozott kormányzást (a technokráciát), a társadalomszerkezet és életmód átalakulását azokhoz a modernizációs folyamatokhoz mérte, amelyeket 1867 óta a dualizmus kori Magyarország liberális elitjeivel társított. Ugyanakkor a konzervatív néppárti köröket nem annyira a nagyiparosok befolyásos rétegének jelenléte vagy a technológiai innováció zavarta, hanem sokkal inkább az, hogy a gazdasági és politikai szektor liberális légköre az osztrák-magyar kiegyezést követően lehetővé tette a vallásellenesség terjedését. Az antiklerikalizmus egyszerre vált mindkét 19. századi modernista irányzat - a liberalizmus és a szocializmus - politikai doktrínájává Magyarországon. Az, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-es megalakulásakor radikális baloldali csoportokat is magában foglalt, aggodalmakat keltett a magyar katolikusok körében, akik attól tartottak, hogy mindez a kormányzó Szabadelvű Párt által garantált korabeli felekezeti—vallási viszonyok elleni intézményesített támadásokat fog előidézni. Az egyházpolitikai törvények 1894. június 21-i elfogadása a liberálisok és a katolikusok között társadalmi konfliktus kirobbanásához vezetett, ami — a németországi Kulturkampf magyarországi mintázatait rövid időn belül felerősítve - mozgósította a szembenálló politikai erőket. A kötelező polgári házasságról és a kötelező polgári anyakönyvezés bevezetéséről szóló törvények a katolikus csoportok politikai aktivizálódását eredményezték, ami XIII. Leó pápa Rerum novarum (1891) és Constanti Hungarorum (1893) enciklikáiban is támaszra talált. Az állam által felkarolt szekularizációs törekvésekkel szembeni erőteljes ellenállás 1895. január 28—29-én a Katolikus Néppárt megalakulásához vezetett.8 8 Erről lásd Róbert Letz: Hlinkova slovenská l’udová strana (Pokus o syntetickÿ pohl ’ad). In: Slovenská l’udová strana v dejinách 1905-1945. Red. Róbert Letz - Petet Múlik - Alena Bartlová. Martin 2006. 13-14. A Néppártot a szlovák katolikusok is egyfajta politikailag intézményesített eszmei „bölcsőként” kezelték. Ez még azután sem változott, hogy a Néppárt kihagyta programjából a nemzetiségi tolerancia képviseletének elvét, ami miatt 1905 decemberében a szlovák szárny függetlenné vált, és létrejött a Szlovák Néppárt, mivel a szlovák néppártiak értékrendszere alapjaiban változatlan 289
