Századok – 2024

2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása

ANTON HRUBON

maradt.9

A Szlovák Néppárt programjának ideológiáját a csehszlovák állam létrejöttekor is a Monarchia idejéből származó hármas pillér — nemzeti, keresztény és szociális — határozta meg. Jóllehet a cseheket és a szlovákokat a nyelvrokonság összekapcsolta, a Habsburgok dualista államszövetségében formailag egységes, a gyakorlatban azonban két különböző államban megélt különböző történeti fejlődés az 1918 utáni cseh-szlovák kapcsolatok minőségében is éreztette hatását. Akárcsak a szlovák néppárti politikának Magyarországhoz és a magyar politikához való viszonyulásában, mégpedig pozitív és negatív értelemben egyaránt.

9 Lásd a Szlovák Néppárt magyarországi korszakáról készült legrészletesebb monografikus feldolgozást Thomas Lorman:

The

Making of the Slovak People’s Party. Religion, Nationalism and the Culture War in Early 20th-Century Europe. London-New York-Oxford-New Delhi-Sydney 2019. 307.

10 Andrej Hlinka:

Na

prahu

novej doby. Slovák,

1919.

január

16.

1.

11 Uo.

A párt Slovak

című

napilapja 1919. január 16-án megjelent első számának vezércikkében a pártelnök megerősítette a már korábban is a csehszlovák megoldást támogató álláspontját, amelyet a pártban már az előző év őszi eseményei során is képviseltek: „A szlovákok esetében az 1918-as év az újjászületés éve, s konkrétan október 30. napja bizonyult döntőnek [...] az egész nemzet teljes szívvel azonosult a gondolattal.”10

Ugyanakkor két olyan társadalmi jelenségről is elítélően szólt, amellyel pártjának szembe kellett néznie. Hlinka

rossz

néven vette a baloldali, már-már bolsevik színezetű eszmék erőteljes szlovák támogatottságát, valamint az új államnak a vallással szembeni távolságtartó magatartását. „Azt akarjuk, hogy Krisztus uralkodjék a családban, a házasságban és a nemzetben. Azt akarjuk, hogy Krisztus szava uralkodjék az iskolában, az egyházban és a parlamentben is.” — fejezte be vezércikkét Hlinka.

11

A Néppárt szempontjából a szlovák területnek a cseh tartományokkal és a Kárpátaljával való egyesülése az új államban csak részleges felszabadulás volt. Tény, hogy Csehszlovákia létrejötte optimális feltételeket teremtett a már majdnem lezajlott modern szlovák nemzetépítési folyamat befejezéséhez, amit a Néppárt üdvözölt, ugyanakkor nagyon kritikusan kezelte az általános társadalmi légkört és az államközösség fejlődésének irányát. Ebben az értelemben a párt vezetése folytonosságot látott a 19. század végi magyar liberálisok és a csehszlovák állam vezetése között. A párt vezetői szerint 1918-ban az államhatárok a „szlovák nemzet érdekeinek megfelelően” módosultak, de a rendszer szelleme nem változott.

A Néppárt vezetői kétféleképpen reflektáltak a csehszlovák parlamenti demokráciára. Egyrészt üdvözölték, hogy az új államrendszer lehetővé tette a szlovák nyelv, kultúra és oktatás szabadságát, beleértve a dualizmus időszakában bezárt és megszüntetett nemzeti kulturális intézmények (a Matica slovenská, a szlovák gimnáziumok, egyesületek stb.) újbóli megnyitását. Másrészt viszont 290