Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE és művészi elismerésre vágyott (a lapok több ízben z^zm^nak nevezték, amely ’műgyűjtőt’ és a ’művészetek értő és kifinomult élvezőjét’ is jelentette).126 írók, költők, zeneszerzők (szellemi) társaságát kereste, ami azonban a birtokvesztés utáni társadalmi süllyedését és elszigetelődését aligha ellensúlyozhatta.127 (A grófnak, mint „első generációs” arisztokratának az említett szerepreprezentáció különösen hangsúlyos lehetett, illetve a műgyűjtés vagy a tárgyi környezetének az alakítása is a hivalkodó fényűzés, az öröm- és gyönyörszerzés [azaz a kulturális fogyasztás] része,128 ami a kontrollálatlan eladósodáshoz és a csődhöz vezetett.) 126 Erről a Fáy Andrásnak 1839-ben írt levele is tanúskodik: „A Fáyak közül Apollónak mindig voltak lelkes fiai, ilyen volt valaha Fáy Bertalan a flótán, és mondhatom, hogy az újabb időkben én sem voltam arra a hírre érdemtelen, mely rólam, mint zongorajátszóról mindenfelé szárnyalt, de már most megvallom, negligáltam egy kissé, és inkább vagyon szenvedélyem a hallgatásban, mintsem a játszásban. Gusztáv öcsém nyomdokaimba lép és muzsikai tekintetben is fel fogja emelni a Fáy nevet.” (Fáy Gusztáv, András fia, hangversenyeken lépett fel, majd olasz stílusú operákat írt.) - OSZK Kt. Fond XII. Zenei levelek. Fáy István Fáy Andrásnak, 1839. okt. 10. A Fáy nemzetség további zenei tehetségeiről G. Fáy Tünde: Zeneművelő Fáyak a nemzeti romantika idején. Napút 22. (2020) 8. sz. 209-214. Fáy virtuozitása nyilvánvalóan nem vethető össze a szóló-zongorakoncerteket (turnékat) meghonosító és a zseni művészideálját megtestesítő Liszt Ferenc virtuozitásával. Az ő művészi „karriere” a fáji Akadémiától és a kassai (esztrádzeneszerű) hangversenyektől az 1850-es években a rohicsi fürdőben és iskolai ünnepeken előadott műkedvelő zongorajátékig ívelt (ahol többnyire saját darabjait népszerűsítette). - Hamburger Klára: „Nem pusztán zenész”. Tanulmányok Liszt Ferencről. Bp. 2019. 22—23. Vö. Fónagy Z.: Zenei nyilvánosság i. m. 583—584. 127 E szerepek és a szereplés része lehet a publicisztikai (kulturális) vitákban való aktív részvétel. Fáy az enciklopédikus ismeretterjesztést célul tűző (konzervatív szellemiségű) irodalmi és művészeti lapokba írt cikkeket (Századunk, Hasznos Mulatságok, a „trónhoz, az oltárhoz és a törvényes szabadsághoz” ragaszkodó Hírnök, Hölgyfutár). A társasági élet eseményeiről tudósító rovatokban tűnt fel a neve, ami számára nem csupán a közvélemény alakítására, hanem az önreprezentációra is módot adott. 128 Vö. Colin Campbell: A modern fogyasztói étosz rejtélye. Replika 7. (1996) 21-22. sz. 118. 129 Fáy István: Hazafi kérés minden igazszívű Magyarhoz. Századunk, 1842. április 4. 210—211. 130 Mannheim Károly: A konzervativizmus. Bp. 1994. 52. 131 Fáy gróf 1848 ápr.-ban újabb levelet írt Széchenyinek, amelyben a nemesség felszámolásának következményeit vizionálta: „Adja az ég, hogy reformjaink jól sikerüljenek, de eme értelmetlen düh mellett, amit most a magyar utca művel, kevés jóra lehet számítani, a nemesség és a cím eltörlése később a köztársaságot, az anarchiát és a kommunizmust fogja bevezetni, az ifjúság és az utca a miniszterek minden jó szándékát megkísérli majd ócsárolni, ha ezeknek az örök agitátoroknak nem fognak határt szabni.” - MTA KIK Kt. K 204/72. Fáy István Széchenyi Istvánnak, 1848. ápr. 18. Fáy István önmagát Dessewffy Aurél hívének és egykori iskolatársának nevezte (aki a fontolva haladó konzervatív csoport vezéralakja volt), korai haláláról megrendüléssel írt, és az X.Y.Z. című munkáját „szent nemzeti buzgósággal” való olvasásra ajánlotta.129 A gróf számára azonban a konzervativizmus nem konceptuális ideológia, inkább - Mannheim Károly szavaival - „emberi lelki hajlam”, illetve az említett szerepmintákat kiegészítő családi-kulturális tradíció.130 Az ősi alkotmány eszménye az örök érvényű földesúri jogokat és társadalmi rendet biztosítja (a liberalizmus és demokratizmus a nemesi szabadságot veszélyezteti),131 a rendi társadalomkép pedig a pórnéppel azonosított alantas (vagy „állatias”) életforma mindennapi tapasztalatában fejeződik ki. 285
