Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS és esztétikai minőség olykor konfliktusba kerülő szempontjai, valamint a recepció, a kultúrát befogadó közönség igénye foglalkoztatta Fáy Istvánt. Ez a szaloni stílus korábbi bírálatának árnyalásához, illetve a kulturális rétegződés felismeréséhez vezette: „Szalonban más eredetiséget kívánunk, mást a tánczteremben, mást egy pohár bornál, mást a csapszékben, de azért mindenütt meg kell az eredetiségnek lenni, csakhogy van finom eredetiség, természetes eredetiség és betyár-eredetiség Ennek mindegyiknek kell léteznie, de miután nem mindig üthetjük össze sarkantyúinkat, nem mindig tehetjük kezünket fejünkre egyet rikkantván, olyan Szilaj Pista módjára, hanem sokszor a külföld előtt is vagy nagyobb körökben kell a magyar zenét bemutatni, akkor finomabb gondolatokra van szükség.”116 (Kiemelés az eredetiben) 116 Gróf Fáy István végválasza az ujabbkori magyar zeneszerzőket illetőleg. Vasárnapi Újság, 1859. január 23. 45. (kiemelés az eredetiben); Fehér E.: Eredetiség és emlékezet i. m. 296. 117 Hölgyfutár, 1857. november 7. 1111.; uo. 1858. április 23. 367.; uo. 1858. május 28. 479.; uo. 1859. április 2. 331.; Vasárnapi Újság 1858. január 31. 58.; Fehér E.: Eredetiség és emlékezeti. m. 292. Fáy gróf 1859. okt. 7-én levélben fordult Pesty Frigyeshez, a Delejtű szerkesztőjéhez, amelyben egy általa írt, önmagát és a „Régi magyar zene gyöngyeit” dicsérő és népszerűsítő szöveg publikálását kérte az ismert historikus neve alatt. A cikk néhány héttel később megjelent, stílusa valóban a gróféra emlékeztet. - Pesty Frigyes: Gróf Fáy István, a magyar zeneművész. Delejtű, 1859. október 25. 341-342.; OSZK Kt. Fond XII. Zenei levelek. Fáy István Pesty Frigyeshez, 1859. okt. 7.; Mona Ilona: Kották, kottanyomók. II. rész. Parlando 21. (1979) 9. sz. 26. Ennek ismeretében felvetődik a kérdés, hogy az Életképekben ...y szignóval megjelent cikket vajon nem Fáy gróf írta? Lásd a 9. jegyz. Ez a tapasztalat a terve megvalósítása során is érvényesült. Fáy István különböző szerzők — Czinka Panna, Bihari János, Csermák Antal, Lavotta János, Ruzitska József, Frank Ignác és Tyutyu cigány - összegyűjtött, átdolgozott és négykezes zongorára alkalmazott műveit, továbbá a saját darabjait 1857-től kezdődően a Régi magyar zene gyöngyei című, öt füzetből álló sorozatban adta ki. A kottagyűjteményt Berlin, Párizs és Stockholm „előkelő körei” rendelték meg, a műveket londoni szalonok „kapták fel”, Madridban Izabella királyné és Montijo grófnő termeiben adták elő — amennyiben hitelt adunk a korabeli lapok tudósításainak.117 S bár Fáy gróf határozott szándéka volt, hogy e zenedarabokat a „nemzetnek és az utómaradéknak” őrizze meg, a Régi magyar zene gyöngyei mégsem vált a kulturális emlékezet részévé. Összegzés A korábbi kutatások a birtokos nemesség 19. századi eladósodását a korszerűtlen gazdálkodással, a pénzpiaci folyamatokkal, az elavuló hiteljoggal összefüggésben vagy a váltó törvény „pénzforrásnyitó” következményeként értelmezték. Az egyegy családra vagy személyre koncentráló vizsgálat lehetőséget kínál arra is, hogy 282
