Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE Az eredetiségről folytatott viták az 1850-es évek végén éleződtek ki. 1859- ben jelent meg Liszt Ferenc nagy felháborodást keltő műve Párizsban,109 amelyben azt állította, hogy a magyar zene ősi cigány (vagyis indiai) örökség, ahogyan Fáy István közvetítette, „a magyarnak nincs zenéje, a magyarok csak a czigányok zenéjét fogadták magokévá”.110 A gróf, aki Liszt barátjának vallotta magát, ezt határozottan cáfolta: szerinte a magyar nóta a népdalokból ered, vagyis a nemzeti zene eredetisége a népdalokban rejlik. („Hiába, így van ez, mikor külföldön nevekedünk, nem ismerjük a nemzet múltját, jelenét és a magyar nép sajátságát.”)111 Azt viszont ezúttal is megerősítette, hogy a cigányok között kitűnő nótaszerzők voltak: nemcsak Bihari János vagy Radies Márton, hanem a régebbiek közül Czinka Panna, és tudomása volt arról, hogy a Rákóczi-induló eredeti zenéjét Czinka Panna nagyapja, Barna Mihály, a fejedelem udvari zenésze szerezte.112 109 Magyarul két évvel később adták ki. - Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon. Pest 1861. Liszt cigányságképéről és a kötetről: Fehér Eva: „Cigányokról”, „zsidókról”, „zenéről”. Kísérlet Liszt Ferenc elfeledett botránykönyvének megértésére. Irodalomismeret 12. (2022) 4. sz. 31—70. 110 Gróf Fáy István véleménye Liszt Ferencz legújabb állításairól. Vasárnapi Újság, 1859. szeptember 25. 464-465. 111 Gróf Fáy István véleménye i. m. 465. Liszt Ferenc 1853-ban tanítványát, Hans von Bülow-t kérte meg arra, hogy készülő munkájához Fáy István „magyar cigány’-darabokból álló gyűjteményét megszerezze. Levelében a grófról alkotott véleményére is utal: „E mintaegyéniség a maga nemében, csak éppen az ő zsánere nem illik már a mai prózai és keresett szokásainkhoz. Hosszú évek óta tele van adóssággal, tönkrement, hitelezői hajszolják, de ő azért mindig joviális - és javíthatatlan.” - Liszt Ferenc válogatott írásai I-II. Vál. Hankiss János. Bp. 1959. I. 287-288. 112 Az utóbbi információkat nagyapjától, gróf Fáy Ágostontól hallotta, aki Czinka Panna „nagy pártolója volt”. - Fáy István: Volt-e a cigányok között i. m. 500-501.; A Rákóczi-induló eredete. (Gr. Fáy István szerint.) Vasárnapi Újság, 1860. január 1. 9-10. Aligha lepődhetünk meg azon, hogy Fáy ismereteit, amelyek a családi hagyományokon alapultak, a zenetörténet „megbízhatatlannak” nevezte. - Sárosi B.: Cigányzene i. m. 189. 113 Frank a bécsi konzervatóriumban tanult, népszerű csárdásokat és cimbalomdarabokat komponált, műveit Johannes Brahms, Jules Massanet és Liszt Ferenc is feldolgozta. 1865-ben Pesten Zenekedvelő Társaságot alapított. 114 Lehetséges, hogy a szerző Frank zsidó származására utalt. - K.T.: Farkas Miska bandája Bécsben. Vasárnapi Újság, 1858. október 24. 514. 115 Gróf Fáy István véleménye néhány hazai zeneszerzőnk felett. Vasárnapi Újság, 1858. december 5. 586. A sajtóvitáról Fehér Eva: Eredetiség és emlékezet. A „virtuóz triász” recepciója az 1849-1867 közötti irodalmi és sajtónyilvánosságban. Magyar Zene 58. (2020) 3. sz. 294-300. Az eredetiség más értelmezést kapott a Frank Ignác113 műveiről folytatott hírlapi vitában. A virtuóz zeneszerzőt a Vasárnapi Újság bécsi levelezője támadta meg (csárdásai éppolyan távol állnak a „magyar ízű, tősgyökeres, csimbókos csárdásoktól, mint frank a magyartól”),114 amire Fáy István reagált. Szerinte a zenénkben eredeti magyar gondolatot találni már csaknem lehetetlen, ezért Frank a „szaloni” (finomabb) stílust ötvözi a nemzeti gondolattal, ezáltal új iskolát teremt, ami Magyarországon és Bécsben is népszerű. („Frank szintén magas helyet foglal el a nemzeti zene dicsőség templomában.”)115 Eredetiség és a zenei hagyomány megújítása, nemzeti karakter 281
