Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE „a szobrászat végett mentem”) hazatért, a véleménye megváltozott, és az egri főszékesegyház díszítésén dolgozó Marco Casagrandét vagy a német klasszicista emlékműszobrászat neves képviselőjét, Ludwig Schwanthalert ajánlotta. („Mit fog érni, ha majd olasz, angol vagy francia utazók jönnek Pestre, s megnézvén a szobrot, e szavakra fakadnak: »No ugyan szép emléket raktak a magyarok nagy fejedelmöknek; Olaszországban némely mezőváros is különb emlékekkel dicsekszik«.”)99 A gróf végül azt kifogásolta, hogy az ország „nagyjai” a pénzüket külföldön költik el, és a „tehetősebb közép státus” tagjai, miközben „hazafisággal lármáznak”, a hazáért egy krajcárt sem áldoznak, ezért a nemességet (az országgyűlési költségek fizetése helyett)100 közadakozásra szólította fel. 99 A gróf a Ferenczytől pár éve rendelt Pásztorlányka-másolatot is eladta. („Alig vártam, hogy szabaduljak tőle.”) - Fáy István: Mátyás király emlékét nem lehet abban hagyni. Századunk, 1842. május 30. 333-337. Fáy gróf a saját, 18. század közepén barokk stílusban épült kastélyának reprezentatív díszítésére is Casagrandét tartotta alkalmasnak. A koncerteknek helyet adó díszterem falaira az 1830-as évek elején tájképeket festettek, majd az itáliai szobrászmester 1844-1845-ben készítette el az Apolló-szobrot, valamint a három nagyméretű klasszicista stukkódomborművet (Pán nimfákkal, Lucretia története, Aurora). A Pán-tematika egyébként nagyfokú hasonlóságot mutat Ullmann Móric pesti palotájának domborművével (ami ugyancsak Casagrande alkotása volt), így nem kizárt, hogy a klasszikus kultúra az egykori zsidó nagypolgár közvetítésével érkezett a vidéki arisztokratához. - László Pusztai: Marco Casagrande. Dati per la storia della scultura classicista ungherese. Acta Historiae Artium 19. (1973.) 1-2. sz. 116-119.; Lóvéi Pál: A fáji Fáy-kastély. (Kutatási jelentés, 1986) Műemlékvédelem 37. (1993) 4. sz. 238-242. 100 A szerző a nemesek diétái hozzájárulásából nem kívánt szokást csinálni. („Nem mondom, Isten ments, hogy a nemesség soha egy diétán se vállalja fel a költségeket, de ami sok, az sok.”) - Fáy I: Mátyás király emlékét i. m. 337. 101 „Cigány bandáink mindig vesztenek az eredetiségből, Csermák és Biharinak már csak két cigány tanítványa él, Radies Marci Gömörben és az öreg Patikárius Fehérben [...] Remélem az isten megment minket az abajdóc, korcs körtáncoktól, és a régi természetes lassú verbunkos ismét helyre jön. Ami a frisset illeti, arra a csárdás jó, kivált ha az illetlen mártogatások elmaradnak, és helyette inkább forogni fognak, és a figurák nemzeti eredetiséggel fognak bírni.” - Fáy István: Nemzeti zenénk ügyében. Hölgyfutár, 1852. március 16. 245-246. 102 Fáy István: Szózat a közönséghez! I. Hölgyfutár, 1856. június 24. 591. A gyűjtéssel már a gróf apja is foglalkozott, ő Pesten jurátus korában Bihari János több mint 30 verbunkosát jegyezte le. - Fáy István:Noh-t a cigányok között zeneszerző? Vasárnapi Újság, 1859. október 16. 500-501. A cigányzenészekről Sárosi Bálint: Cigányzene... Bp. 1971. 109-126. 103 Rózsavölgyi Márkról van szó. A csőd- és igényperek éveiben Fáy István nem publikált, majd az 1850-es években szólalt meg ismét, immár kizárólag a magyar zene és a tánc eredetisége, a zenei hagyomány és annak megőrzése foglalkoztatta. Bírálta a „régi és természetes” verbunkost elidegenítő („szaloniasan eltorzító”) körmagyart,101 és arra emlékezett vissza, hogy fáji birtokán gyakran hallgatta Radies Márton, Tyutyu és Csőri cigánybandáit, ami a régi magyar nóták, illetve ezek országszerte kallódó kottáinak összegyűjtésére és kiadására ösztönözte.102 Fáy gróf számára fontos volt, hogy az eredeti szerzőt „képzelhetetlen szigorral” azonosítsa (ez ugyancsak feltétele a zenei hagyomány őrzésének), és felháborította, hogy sehol sem történik annyi lopás, mint a zenei világban. Rosenthal Márk például103 Bihari János 279
