Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS műveltségnek még nem járt le a vedlési ideje, s hogy a magyar barbarismus t még nem volt képes kiküszöbölni a szelíd kor szövétneke”.)91 A grófnak hathatós javaslata volt a botrányok felszámolására: a német színházat be kell záratni, ami az idegen nyelvű polgárok számára a nemzeti nyelv elsajátítását, a nyelvi egység megteremtését is segítené, s ezáltal az illírizmus és a pánszlávizmus „ármányai” ellenei védelmet erősítené.92 91 Fáy István: Nemzeti színház. Hírnök. 1842. március 17. 5. 92 Uo. 93 Erről részletesen Tímár Árpád: Vita Ferenczy István Mátyás-emlékmű tervéről. Ars Hungarica 21. (1993) 1-2. sz. 163-201. 94 A gróf ismereteit Mátyásról a romantikus regény- és történetíró, Fessler Ignác munkáiból szerezte. 95 A vitában többen a klasszicizáló szobor nemzeti jellegének és az ábrázolás históriai hűségének hiányát kifogásolták, Abonyi István szerint például Mátyás sokkal jobban hasonlít egy csüggedt római konzulra, mint egy „vitéz tekintetű magyar daliára”. - Abonyi István: Mátyás emléke ügyében. Társalkodó, 1840. szeptember 9. 289-290. 96 Gasparich Kálit ferences szerzetes szerint Mátyás nevét viselhetné szegény- vagy árvaház. - Gasparich Kilit: Mátyásnak legyen, de ne szoboremléke. Hasznos Mulatságok, 1840. április 15. 121-124. 97 Fáy István: Mátyás király emlékét szoborral kell örökösiteni. Hasznos Mulatságok, 1840. május 30. 173-175. 98 Fáy István: Válasz G. Gáspár László úrhoz. Hasznos Mulatságok, 1840. július 22. 25-27. Az 1830-as évek végén bizottság alakult Pesten Mátyás király monumentális lovas szobrának és a domborművekkel díszített, csarnokszerű posztamens megalkotására, a terveket Ferenczy István készítette el. A szoborügy hosszan tartó sajtópolémiát váltott ki,93 amely a nemzeti emlékezet, a kultusz, a közjó és a közadakozás, a műveltségeszmény kérdését, valamint esztétikai szempontokat is érintett. A vitában részt vevő Fáy István lelkesen támogatta a szobor felállítását. Szerinte Mátyás katonai erényeivel a magyar korona hatalmát terjesztette ki a szomszédos országokra, emellett a tudományok és a művészetek európai hírű értője és mecénása volt, továbbá a „föld népének atyja”, az emberek emlékezetében az igazságot szerető királyként maradt meg.94 Ezért kolosszális emlékművet érdemel (Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly esetében viszont mellszobor is elegendő), amelynek az „emlékesítés” méltóságát is reprezentálnia kell.95 Azokkal szemben, akik úgy vélekedtek, hogy a közadakozással összegyűjthető 100 000 ezüstforintot inkább a sáros és poros utakra, a falusi iskolákra (a nép művelésére), a műiparra vagy az árvák és a szegények ellátására kellene fordítani,96 a grófnak ugyancsak nyomós érvei voltak. A nemzeti művelődés nemcsak a falusi iskolák, hanem a „szép mesterségek” (például a szobrászat) pártolását is jelenti („a tudatlan nép is műveltetni fog, ha Pest utcáit egy pompás szobor díszíti”);97 a költsége az ínséget és a nyomorúságot egyébként sem számolhatja fel, mivel „a koldusok nagyobb része Magyarországon csak alávaló naplopó és csaló, a parasztság pedig minden kedvezések mellett is, aligha lesz valaha megelégedve”.98 Fáy gróf kezdetben alkalmasnak vélte Ferenczy Istvánt a Mátyáshoz és a nemzethez méltó szobor elkészítésére, ám miután Itáliából és Münchenből (ahová 278
