Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE művészeket látott vendégül, a lakomák pompáját éneklés és zongorajáték emelte (az egyiken Erkel Ferenc is részt vett, akinek a gróf egy zongorát ajándékozott).78 78 Erkel a Hunyadi Lászlót Fáy Istvánnak ajánlotta. - Pesti szalon. Heti szemle. Honderű, 1844. február 17. 225. 79 A bécsi Musikverein mintájára 1836-ban alakult Hangász Egylet hangversenyek rendezését, tehetséges fiatalok zenei képzésének támogatását, pályázatok kiírását, valamint a tagok közös muzsikálásának szervezését, vagyis a polgárság zenei ízlésének fejlesztését, illetve a „társalgás [a társasság] iránti érzelem fensőbb kifejtését és képződését” tűzte célul. - Isoz Kálmán: A Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei (1836-1851). In: Tanulmányok Budapest múltjából III. Szerk. Gárdonyi Albert-Némethy Károly. Bp. 1934. 166-167. 80 Fáy István: Levél Lisztről és a pesti magyar színházról. Századunk, 1840. február 10. 89-91.; Dömötör Zsuzsa — Kovács Mária: Liszt Ferenc magyarországi hangversenyei 1839-40. In: Liszt tanulmányok. Dömötör Zsuzsa, Kovács Mária és Mona Ilona írásai. Bp. 1980. 13-18. 81 Ruzitska gróf Viczay Mihály tiszttartója és udvari zeneszerzője volt. 82 „Nagy a különbség az eredeti játék és a majmolás között, az utánzás sohasem érendi el az eredetiséget.” -Fáy István: Egy-két szó a nemzetiség némelly ágairól. Századunk, 1839. augusztus 5. 490. Fáy grófot a cigányság „polgárosítása” is foglalkoztatta, és szerinte a kóborlás megtiltásával, az iskoláztatással, valamint a munkára kényszerítéssel lehetne vad természetüket megváltoztatni s rendre és „polgári szellemre” szoktatni őket. Birtokán földet ajánlott nekik, de a „dologtól irtózásuk oly nagy volt, hogy készebbek voltak elszökni, mint sorsukon segíteni”. - Fáy István: A czigányokról. Századunk, 1842. április 25. 253-256. Fáy István a publicisztikában ugyancsak a zenére és a táncra fókuszált, írásainak tematikája változatos volt. A gróf 1839 októberében azt kezdeményezte, hogy a Pest-Budai Hangász Egylet (amelyhez maga is csatlakozott) Liszt Ferencet hívja meg Pozsonyba és Pestre koncerteket adni, akinek személyében korának „első zongorajátszóját” méltatta.79 Szerinte Liszt virtuozitásához legfeljebb Paganinié hasonlítható, és abban áll utolérhetetlen nagysága, hogy bármely zenei kompozíciót (Händel fúgáját, Schubert dalait, Beethoven szimfóniáit, Bachot és Scarlattit - s ez vonatkozik Csermák műveire is) úgy tudja a maga karakterében bemutatni, miként senki emberemlékezet óta. („Egy reggel meglátogatván Lisztet, eljátszott nekem egy friss magyart Csermáktól. Nem hiszem, hogy simplán sebesebb tempóban lehessen azt játszani, mint ő octávákban játszotta.”)80 Fáy István lelkesedett az Európa-szerte ünnepelt Liszt Ferenc művészetéért, a hazai (nemzeti) zenével és tánccal kapcsolatban viszont kedvezőtlen tapasztalatai voltak. Az 1830-as évek végén több ízben arról írt, hogy az úri házaknál a magyar nótát mélyen lenézik, a táncmulatságokon a magyar táncokat száműzik, ami szerintük a „pórnépnek” való. A régi magyar muzsikusok, Bihari János, Csermák Antal, Lavotta János vagy Ruzitska Ignác81 valamennyien meghaltak, és utódjaik, köztük a cigánybandák - a lassú verbunkosok, az ugrósok és a keserves betyár nóták helyett - Johann Strauss- és Joseph Lanner-keringőket játszanak, „olyan rosszul, hogy nem szántam volna mindegyiknek hegedűjét a tűzbe vetni”.82 Hasonlóképpen elkeserítette, hogy már a falusi nép is „elkorcsosul”, kezdi elhagyni ugyanis táncait és énekeit: „Fáji birtokomon jobbágyaimat nagy megütközésemre vasárnap délután a korcsma előtt deutscholni és galoppolni láttam. Egészen tűzbe 275
