Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS ezt tanúsítják, amelyeket kulturális és ízlésbeli sokszínűség jellemzett. A gróf a főúri (rezidenciális) zene mintáját követte, ami a vidéki, köznemesi társasélet eseményeivel (a cigányzenével kísért táncos mulatságokkal, nótázással, a több napos vendéglátással) egészült ki.73 A koncerteken hivatásos és amatőr előadók, abaúji földesurak, kassai és eperjesi polgárok és értelmiségiek léptek fel, a programban zenekari művek, hangszerszólók, operaáriák, keringők és nem utolsósorban magyar nóták szerepeltek. Ezért az Akadémiának - amellett, hogy a bécsi klasszika mestereinek a műveit vagy a romantikus olasz és német operákat akár az európai bemutatók után egy-két évvel Fájban szólaltatta meg, és ezáltal a koncertek közönségét alkotó, művelt köznemesség zenekultúráját emelte - a verbunkos muzsika terjesztésében és a nemzeti zene rangjára emelésében is fontos szerepe volt. 73 Ebben az értelemben a művelődés rétegeinek, a Kosáry Domokos által első és második szintnek nevezett, bár nyilvánvalóan nem egységes főúri, valamint köznemesi kultúra egyes elemeinek összekapcsolódásáról lehet szó. - Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980; Dobszay L.: Magyar zenetörténet i. m. 273-274. 74 .. .y: Gróf Fáy István i. m. 748. A gróf, mint említettem, nem házasodott meg, aminek az okát nehéz lenne megfejteni. Csupán egy 1855-ben, Simonfíy Kálmán dalszerzőnek írt levelét idézem, amelyből a nők Fáy István-féle kategorizációját ismerhetjük meg: „Főrangú hölgybe keveset valék szerelmes, itt csak külmáz és affectatio az egész, művésznékbe többet, jóllehet itt az érzékek felingerlése tett sokat, kivált a táncosnéknál. - Hanem szívbűi, egész lánggal csak kétszer szerettem, és mindkétszer paraszt leányt, de magyart a javából.” - Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) Kézirattár. Fond 68/22. Gróf Fáy István levelei Simonfíy Kálmánhoz 1855-1859, 1855. ápr. 2. 75 A tudósító szerint „[...] látszott a grófon, hogy Liszttől sokat tanult, mert midőn a marsot játszotta, a hallgatók kétszer zajos éljenre fakadtak [...] Dilettánsban bizony ritka talentum!” - Újvári: Hangászati szemle I. Hírnök, 1841. április 29. 3. 76 Dessewfíy József 1838 ápr.-ban arra kérte, hogy a fővárosi „szerencsétlenek” (ti. az árvízkárosultak) megsegítésére Kassán szervezett „muzsikai hallatványon” lépjen fel. - MTA KIK Kt. Magyar Irodalom Levelezés 162/11. kötet/9. Dessewfíy József Fáy Istvánnak, 1838 ápr. 3. 77 Újvári: Hangászati szemle i. m. 3. A koncerteknek az 1830-as évek közepén vége szakadt, amit a már említett, az Életképekben megjelent Fáy-jellemrajz részben a magas költségekkel, részben egy tragikus eseménnyel indokolt. A gróf elvesztette „felette szép, de szegény” szerelmét, ezért „oly mély búskomorságba süllyedt a lelke, hogy sokáig elvoná magát a világ zajától és idegenekkel semmi érintkezésben sem állt”.74 A búskomorság idővel elmúlt, és az élénk társasélet eseményeit ismét a zene szervezte. Fáy István a téli szezont rendszerint Kassán töltötte. 1841-ben a Benczúr ezred növendékeinek koncertjén zongorázott (azt kikötötte, hogy a meghívókat magyarul nyomtassák ki),75 és jótékonysági hangversenyeken is részt vett.76 Gömör megyéből Radies Márton cigánybandáját hozatta el, akik a kassai színházban Bihari János és Csermák János szerzeményeit játszották, majd a mágnásoknak estélyt adott, ahol Radicsék húzták a talpalávalót és a táncrendet a magyar táncok uralták.77 Pesti szalonjában írókat, 274
