Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE Ullmann Móric 1847-ben meghalt, a pereskedést a fiai folytatták tovább. Az abaúji csődtörvényszék hatáskör hiányában nem hozott döntést, majd a sorozatos fellebbezések után, 1849. február 24-én a Hétszemélyes Tábla ítélkezett: a bérelt jószágok és azok csődnyitástól számított jövedelmei, a beruházások megtérítése ellenében, a csődtömeget illetik. Ennek oka, hogy az 1841 májusában kötött haszonbéri szerződés, amely az 1837-est érvénytelenítette, a csődtörvény 37 §-ában előírt „kellékeket nélkülözi”.50 Az Ullmann által adott 25 000 pengőforint kamatozó hitelnek minősül, ezért azt az alperes örökösei a csődtömegtől követelhetik.51 50 Lásd a 47. jegyz. Az sem az indoklásból, sem a periratokból nem derül ki, hogy a haszonbéri szerződés melyik „kelléket” nélkülözte. Az mindenesetre különös, hogy Ullmann Móric, illetve az ügyvédei, akik az egyezségbe számos biztosítékot foglaltak, e tekintetben gondatlanul jártak el. 51 A felek a konkrétumokról „barátságosan” egyeztek meg. Az Ullmann-örökösök tartozása 150 000 pengőforint (a haszonbér 1846 és 1852 között 112 000, a rongálások értéke 38 000 forint), ezzel szemben a követelésük 105 000 forint volt (a beruházások és a kamatok, a tagosítás költségei, az 1848- ban elvesztett úrbéri bevételek). Az örökösök végül 40 000 forint kifizetését vállalták. - SAK Súdne písomnosti c. 468. 5. c. 279. (1846) Ullmann Móric elleni igényper. 52 A csődtörvény 32. §-a szerint a csőd megrendelését megelőző 15 napon belül, a bukott és a házastársa vagy a harmadízigleni rokona által kötött szerződés csak akkor hatályos, ha a felek bebizonyítják, hogy a tranzakció valósággal megtörtént. 53 Valószínű, hogy Fáy gróf a vételárból a Forgách Károllyal és a Karlovszky Zsigmond pesti ügyvéddel mint jogi képviselőjével szembeni adósságát egyenlítette ki, mivel ők a Szabolcs megyei betáblázásokról készült jegyzékben 8000 és 19 500 pengőforint követeléssel szerepeltek, utóbb viszont a hitelezők összesített listájáról már hiányoztak. (Fáy István - a perkivonatok szerint - 1845. dec. 17-én bízta meg Karlovszkyt azzal, hogy az örökvallást küldje el a varannói uradalom ügyészének.) 54 A perekben gyakran érvként használt „jólelkűség” (jóhiszeműség - bona fides) a római jog egyik alapelve volt, és azt vélelmezte, hogy a felek egymással szemben becsületesen és tisztességesen járnak el. - MNL OL O 34. Hétszemélyes Tábla váltóosztálya 725. sz. Gróf Fáy István csődperügyelőjének iratai, 1846. A következő per 1846 őszén Fáy István nagybátyja, gróf Forgách Károly ellen indult, amelyről csak a rövid perkivonatok tájékoztatnak. Csorba Károly azt állította, hogy Fáy gróf a varannói uradalom őt illető negyed részét a „csőd küszöbén” 40 000 forintért eladta nagybátyjának („a bukott a hitelezők megkárosítására nagybátyjával összeszövetkezett”), de a birtok átadása és átvétele érvénytelen. Forgách szerint az átadás nyilvánosan, elöljárók és törvényes bizonyság jelenlétében történt. Ezáltal az 1845. november 14-én kelt szerződés jogszerű,52 Fáy István a kapott összegből betáblázott adósságait törlesztette, tehát az eladás nem a hitelezők „kijátszására”, hanem a kielégítésére irányult.53 (A csődtömeg az ingatlant, amely a vételárnak mindössze 3%-át jövedelmezi, egyébként sem tudta volna ilyen magas áron értékesíteni.) A törvényszék a birtokot a tömegnek ítélte, ám Forgách gróf fellebbezése és az ügy további vizsgálata után a váltófeltörvényszék más határozatot hozott (amit a Hétszemélyes Tábla is jóváhagyott): az örökeladásból a „jó lelkű hitelezők kijátszására semmiféle törekvés ki nem tűnik”, az adásvétel törvényes, ezért az ingatlan az alperes birtokában maradhat.54 269
