Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS A Fáy Mária elleni igényper 1846 decemberében kezdődött, Csorba Károly ezúttal sem csupán a „tényállást”, hanem a véleményét is nyíltan megfogalmazta. A grófné és az öccse közvetlenül a csőd előtt (1845. december 9-én) osztályos egyezséget kötött: az abaúji, borsodi, tornai és szabolcsi közös porciókat Ullmann Móric bérli, ezért a felosztásuk lehetetlen. Ezek Fáy gróf tulajdonában maradnak, míg a fiú ágat illető Fáj egész települést, valamint a dormándi, részben közös, részben a gróf birtokában lévő jószágokat „törvényes csereképpen” Fáy Mária kapja meg.55 A perügyelő szerint a vagyonbukott gróf tisztában volt fizetési tehetetlenségével, a „színlelt” szerződés révén bűnösen megsértette a csődtörvény 32. §-át,56 továbbá a „jó lelkű hitelezők” kijátszásának szándékával a dormándi uradalmat és Fáj helységet törvényellenesen, az örökösödés ürügye alatt, a „zavarban halászni óhajtó [...] Fáy Mária kezére játszani merészelte”. Ily módon a 800 000 pengőforintot elérő adósságának57 fedezetére, amelynek csak a kamata évente 48 000 forint, a legfeljebb 4000 forintot jövedelmező Szatmár megyei részbirtok maradt meg. A grófnő a felperes alaptalan keresetét sérelmezte, a csődtörvény ugyanis Werbőczy Tripartitum^ (I. rész 9. cím) által biztosított „nemesi szabadságokat” nem törölte el, és a csődtörvényszék a legbecsesebb jogokról: a tulajdon és az örökösödés „igazáról” nem ítélkezhet.58 55 A Szatmár vármegyei, árendába adott birtokok továbbra is osztatlanul maradtak. 56 Lásd az 52. jegyz. 57 A periratokból nem derül ki, hogy Csorba Károly a korábban részletezett 602 606 forint adósság helyett ezúttal miért ezt az összeget említette. 58 A birtokcserét az alszolgabíró és az esküdt bizonyságlevele igazolta, és régi szokások is megerősítették: Fáy István meghatalmazottja egy darab földet és a kastély kulcsát, a jobbágyok és a zsellérek a birtokhasználat megújítására egy-egy garast adtak át Fáy Mária képviselőjének. - SAK Krajinsky súd V Kosiciach c. 173. III. c. 157. (1853) A Gróf Fáy Mária elleni igényper iratai. Osztályos egyezség, 1845. dec. 9. 59 Az ügyvéd szerint Fáy gróf dec. 7-én Miskolcon „pénzt hajhásztatott, melyet merült állapota miatt nem kaphatván, még aznap Fájba ment, és onnan Kassára küldött két sorsjegyet házmesteréhez, hogy tudná meg, és nyomban tudósítaná, valljon nem nyertek-é - egyszersmind senkinek se fedezze fel hazajövetelét”. - Uo. 60 SAK Krajinsky súd v Kosiciach c. 173. III. c. 157. (1853) A Gróf Fáy Mária elleni igényper iratai. A per mégis folytatódott, és a bizonyítási eljárás — a szerződés hitelességét tisztázandó — az örökösödésre és a birtokhasználatra fókuszált. A tömeggondnok dormándi tanúkat hallgatott ki, Csorba Károly a perbeszédeiben felvetette, hogy miért éppen a csőd előtt zárult le hirtelen az évtizedekig húzódó osztály, miközben Fáy gróf a közös birtokokat haszonbérbe adta, vagy „roppant” adóságokkal terhelte meg. Ezután azt kívánta bizonyítani, hogy a vagyonbukott gróf a Pesten aláírt szerződés keltezése napján (december 9-én) nem lehetett a helyszínen59 (az elcserélt jószágok pontos értékét fel nem tüntető kontraktus egyébként sem érvényes). A perügyelő végül azt állította, hogy az alperes, Török József nevű ügyvédje által, őt „pénzzel megnyerni próbálta.”60 270
