Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS volt). Ugyanakkor a gazdálkodás korszerűsítése érdekében beruházásokat tett (a szántók trágyázása, az allodiális szőlők homlítása, a szarvasmarha-állomány növelése, az istállók és a csűrök, a tiszti- és cselédházak, a kocsmák, malmok és hidak javítása vagy újak építése). Fáy István a birtok bérbeadásával nemcsak a kezelés „nyűgjeitől” akart megszabadulni, hanem rendszeres jövedelemre számított. Neki rövid távú céljai voltak: a gyors pénzszerzés, ezért kellett 1841-ben a kedvezőtlenebb bérleti feltételeket elfogadnia és az ingatlanok felszerelését eladnia. Biztosan nem gondolt a birtok három évtizeddel későbbi átvételére vagy arra, hogy miközben hitelhez jut, komoly terheket ró az utódaira - ha lettek volna. (Fáy gróf ugyanis sem 1841-ig, sem azután nem házasodott meg.) Ám efféle kérdésekkel nem is kellett foglalkoznia, mivel a történet más irányban haladt tovább. A bérbeadás és az elzálogosítás után a grófnak újabb és újabb hitelekre volt szüksége, aminek a mértéke lehetővé teszi a statisztikai összesítést. 1. táblázat A Fáy István által felvett kölcsönök és a betáblázott adósságok33 Év A kölcsönösszeg (pengőforint) A betáblázott összeg (pengőforint)-1830 1600-1831-1835 12 400 10 000 1836-1840 58 000 40 000 1841-1844 69 640 16 500 1845 290 703 357 755 1846 800 9188 Összesen 433 443 433 443 Forrás: SAK Krajinsky súd v Kosiciach c. 173. III. c. 157. (1853) A Gróf Fáy Mária elleni igényper iratai, 1846 alapján A Fáy-csődtömeg öt vármegyétől igényelte és kapta meg a gróf betáblázott adósságait, és a kimutatások készítői nemcsak az intabuláció, hanem a hitelnyújtás időpontját is megjelölték. A táblázat adatai, miként látni fogjuk, nem tartalmazzák az összes, csőd előtti adósságot, és a korábban törlesztett (kitáblázott) kölcsönök összegét sem ismerjük, ennek ellenére az eladósodás dinamikáját mégis jól szemléltetik. Az első jelentősebb kölcsönt, 40 000 forintot, 1839-ben a közalapítványi pénztár {cassa politico-fundationalis) nyújtotta, majd a növekedés (a hitelezők számát és a hitelek összegét tekintve) az 1840-es évek elején kezdődött. Ebben szerepe volt az 1840-es váltótörvénynek (a váltók részesedése a betáblázások között egyre gyarapodott), azonban a hitelfelvétel és még nagyobb mértékben 33 A váltóforintban megadott adósságokat 2:5 arányban számítottam át. 264
