Századok – 2024

2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején

EGY MUZIKÁLIS FÖÚR CSŐDJE

ben megjelent írásában a máltai lovagrend magyarországi újjászervezését szorgalmazta (amit az országgyűlések 1715 óta folytonosan elhalasztottak). Fáy gróf a rend történelmi szerepével, a 19. századig megőrzött tekintélyével és a lovagok esztétikailag vonzó uniformisával érvelt (veres frakk, aranyozott fehér nadrág, fekete csizma arany sarkantyúval), és úgy gondolta, hogy elsősorban az elszegényedett famíliákból származó nemes ifjaknak kellene belépniük, akik a „becsületből való keresztet az érdemért” kaphatnák meg.10

Fáy István talán a lovagiasságot, a kegyességet és a keresztény morált kívánta a köznemesi ifjak körében megerősíteni, s ő már 1830-ban kérte a felvételét a lovagrendbe, majd négy év múlva, miután a „szenvedő emberiség javára [...] tetemes áldozatokat tett”, a máltai lovagok exkluzív társaságába lépett.11

virányaira vonzá őt, s

e

vonzalom ellenállhatatlan varázzsal bírt. Ez időtájban tökéletesíti magát a gróf a zongorázásban, olyannyira, hogy a műkedvelők sorában méltán első vagy az elsőkkel párvonalas helyért versenyezhetne.”- ...y Gróf Fáy István. Életképek, 1844. december 4. 747-749. (A szerző személyére később visszatérek.) Annak semmilyen nyoma sincs, hogy Fáy gróf a vármegyei politikában, illetve a felsőtábla ülésein részt vett volna.

10 Gr. E

I:

Észrevételek á Johanita, vagyis Máltai Rendről. Hasznos Mulatságok 15. (1831) 1. félév, 27'. sz. 209-211.; uo. 28. sz. 217-220.; no. 29. sz. 225-228. Fáy István a hírlapi cikkeit öntudatosan az „uralkodó máltai rend vitézeként” jegyezte, és az „uralkodó” jelzőt, amely a rend önálló politikai-diplomáciai szerepére utalt, harcosan védelmezte. - Fáy István: Nyilatkozás. Hírnök, 1842. szeptember 29. 4.

11 Az Életképekben megjelent jellemrajz szerint a grófnak két komoly akadályt kellett leküzdenie: akkoriban inkább csak „a magas uralkodó vérből származottak vagy az igen előkelő státusférfiak” kapták meg a máltai keresztet, továbbá magyarokat rendkívül ritkán vettek fel, mivel a rend hosszú idő óta eredménytelenül kérte magyarországi visszahelyezését. - ...y: Gróf Fáy István i. m. 748. A Habsburg Birodalom máltai lovagjai a reformkorban Klemens

Metternich

herceg és a fia, Richard

Metternich,

herceg Bretzenheim

Amália,

gróf Althann Miksa, gróf Berchtold

Károly,

gróf Esterházy György, gróf Zichy Béla és gróf Bombelles Lajos voltak. - Vajay Sz.: A máltai rend

i. m. II.

67-84.

12 Fáj, Hernádkércs, Sáp és Kéty egész helyiség, alsó- és felsőgagyi, apáthi, csobádi, léhi, szikszói, kiskinizsi, valamint emődi és szederkényi porciók.

13 Fáy Ágostonnak az egyetlen fiún kívül három lánya volt: Mária (gróf Csáky Imréné), Krisztina (báró Palochay Horváth Andrásné) és Anna (gróf Péchy Józsefné).

14 5 tehenet, 2 kancát, 22 juhot, valamint 2 ezüsttálcát. A féltestvérek közös öröksége volt továbbá az apjuk által szerzett Szatmár megyei birtok (mátészalkai, Sándor-pusztai, nyírcsaholyi, gebei, parasznyai, ópályi, kocsordi, győrteleki porciók), és István gróf az anyjától örökölte a varannói Forgách-uradalom harmadát.

Az ifjú főnemes 1831-ben érte el a nagykorúságot, s vette át birtokai irányítását. Az örökösödés rendjét nagyapja végrendelete szabályozta, a részletekről a családtagok 1821-ben egyeztettek. A fiúágat és a két nemet illető jószágokat különválasztották, az előbbinek (vagyis István grófnak) az abaúji és a borsodi jószágok egy része,12

a hegyaljai (a tállyai és a rátkai) szőlők, a szabolcsi (a bogáti és a hozzá tartozó piricsei) porció, valamint a Heves megyei Dormánd negyede jutott, amit I. Ferenc adományozott Fáy Ágostonnak. A két nemet illető jószágokat négy részre osztották,13

Fáy János gyermekei, Mária és István abaúji, tornai és borsodi osztatlan jószágokat kapott, és ugyancsak közösen örökölték nagyanyjuk, Sághy Anna után nekik jutó javakat.14

(Fáy Ágoston, miként emlegette, Mariska 259