Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
CSÍKI TAMÁS A csőd és az előzményei Az Abaúj vármegye legrégebbi és legtekintélyesebb nemzetségei közé tartozó Fáyak a 18-19. századra számos ágra bomlottak. Fáy Ágoston (1745-1818), István nagyapja, a hivatalnok arisztokráciába sorolható, aki a hivatali pályán eltöltött évtizedek és a Habsburgok iránti lojalitás jutalmaként kapott előbb titkos tanácsosi, majd 1809-ben grófi címet.4 Egyetlen fia, János (1776-1812), Abaúj vármegye aljegyzője fiatalon halt meg, így utóda, Fáy István gróf, mivel az anyját is hamarosan elvesztette,5 16 éves korában árvaságra jutott. Ez részben kényszereket (a hét megyében6 fekvő birtokok korai átvételét, az örökösödés konfliktusait), részben viszont a szülői akarattól független, önálló cselekvés lehetőségét jelentette, még ha a nagyapa az egymást követő végrendeleteiben igyekezett mindent gondosan elrendezni. Tutorának és kurátorának Szentimrey Gábort, Abaúj vármegye első alispánját kérte fel (mivel a rokonok között nem talált erre alkalmas személyt, illetve „némely, ellenek való osztályos praetensioim elintézetlenül vannak”), akit nemcsak az árva ingó és ingatlan javainak felügyeletével, hanem a „születéséhez illő educatiojának” biztosításával bízott meg, hogy a „királyának és a hazájának szolgálatára alkalmatos férfiú válhasson belőle”.7 4 Abaúj vármegye másod-, majd első alispánja, 1803-tól Bereg adminisztrátora, 1807-től haláláig Ugocsa főispánja volt. A genealógus Vajay Szabolcs szerint felesége, báró Sághy Anna kívánságára tért át a katolikus hitre. (A grófi ág a hernádkércsi predikátummal és kibővített címerrel különböztette meg magát az egyszerű atyafiaktól.) - Vajay Szabolcs'. A máltai rend magyar lovagjai 1530-2000 I-II. Bp. 2002.1. 245-246. 5 Gróf Forgách Antónia (1788-1823), aki - miután a férje meghalt - Szlávy László cs. kir. főhadnagyhoz ment feleségül. Fáy János első felesége gróf Schmidegg Márta volt, ebből a házasságából egy leány született (Mária), aki 1821-ben a nyelvműveléssel foglalkozó báró Meskó Jakabbal (? - 1838) kötött házasságot. 6 Abaúj, Borsod, Heves, Szabolcs, Szatmár, Torna és Zemplén. 7 Szentimrey ezt azzal a feltétellel vállalta, hogy a kurátori feladatok ellátására, a kezessége és felügyelete mellett, illetve a vármegye jóváhagyásával kineveznek egy „segéd individumot”, aki 2000 forint évi fizetésben részesül. Ezt a megbízást Korponay Imre vármegyei levéltárnok kapta meg. - Státny archív V Kosiciach (Kassai Állami Levéltár, a továbbiakban: SAK) Krajinsky súd v Kosiciach (Kassai Kerületi Bíróság) c. 173. III. c. 157. (1853) a Gróf Fáy Mária elleni igényper iratai, 1846. Gróf Fáy Ágoston végrendelete, 1818. máj. 23. (Hitelesített másolat) 8 Házi nevelője Rech Ábel atya volt, akire Fáy Ágoston 100 forintot hagyott. - Uo. 9 Ennek okáról az Életképek 1844. dec.-i számában megjelent rövid jellemrajz tudósított, amely azokat a „derék hazafiakat” kívánta alaposabban megismertetni az olvasókkal, akiknek a neve már köztiszteletben állt: „Igen valószínű, hogy ritka szépségű előadása a közönség kedvencévé teendette, ha megmaradt volna a parlamentáris élet szép, de reá nézve kissé száraz mezején. Igen, ki kösse le a lélek szabadabb röptét, midőn az magasztosb, aetheribb egekbe szállong? Szelleme csak a művészet Fáy István a „születéséhez illő” képzést a minoriták miskolci gimnáziumában és a kassai jogakadémián kapta meg,8 majd a politikai szocializáció - a hagyományoknak megfelelően — a vármegyén kezdődött (aljegyzőnek választották meg), ám ezzel le is zárult.9 Volt azonban egy különös ifjúkori ambíciója: legelső, 1831- 258
