Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csíki Tamás: Egy muzikális főúr csődje. Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején
Csíki Tamás EGY MUZIKÁLIS FŐÚR CSŐDJE Gróf Fáy István társadalmi szerepei a reformkorban és a neoabszolutizmus idején* Gróf Fáy István (1807-1862) abaúji földbirtokos zeneszerzőként, a magyar zenei hagyományok gyűjtőjeként és a művészetek bőkezű támogatójaként maradt meg a történelmi emlékezetben, művei, melyek főképpen feldolgozások, olykor ma is felcsendülnek a koncerttermekben.1 Életútja azonban kevésbé ismert, ennek bemutatására, a rendszeres biográfiai adatok hiányában én sem vállalkozhattam. Ehelyett az életpálya egyetlen kulcseseményére koncentrálok: a tekintélyes adósságot felhalmozó és „vagyonbukott” gróf ellen 1846-ban csődeljárás indult, amelynek nyomán előbb a birtokaira vonatkozó cselekvőképességét, majd a birtokait is elvesztette - a társadalmi süllyedésnek, illetve a státuszvesztésnek ennél szélsőségesebb módja a rendi korszakban aligha lehetett. A csődbe jutás körülményei alapján Fáy gróf birtokvitelét, a reformkori eladósodását,2 valamint az örökösödés és a családi kapcsolatok (az életpályát meghatározó) mozzanatait ismerhetjük meg, a hosszan tartó pereskedés pedig módot ad a jogi szabályozás, a joggyakorlat és a szemben álló felek jogértelmezésének, valamint a csőd egyéni tapasztalatainak vizsgálatára is.3 1 2013-ban készült el A régi magyar zene gyöngyei című CD, amely Fáy István egykori Csermák Antal-, Bihari János- és Lavotta János-feldolgozásait tartalmazza. 2 Vö. Ungár László-. A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századok 69. (1935) 39-60.; Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. (Statisztikai forráselemzés) Történelmi Szemle 1. (1958) 1-2. sz. 21-54.; Somorjai Szabolcs: Pest-Pilis-Solt vármegye adósai és hitelezői a 18. század második és a 19. század első felében. Aetas 25. (2010) 2. sz. 5-17. Egy család eladósodásának több generációs folyamatát mutatja be Kövér György: Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay család hitelügyei a 19. század közepén. Aetas 25. (2010) 2. sz. 45-75. 3 A csődper forrásai nem állnak rendelkezésre, csupán az azt követő igényperek iratait használhattam fel, amelyek a Kassai Állami Levéltárban találhatóak meg. Fáy István az 1830-as évek elejétől aktív közéleti szerepet vállalt, ez elsősorban a publicisztikai vitákban való részvételt jelentette, amihez a (vagyoni) bukása és 1848 után is, a megváltozott szellemi-politikai környezetben, egészen az élete végéig hű maradt. Tanulmányom második részében ezeket az írásokat mutatom be, ami lehetőséget kínál szerzőjük (politikai) gondolkodásának feltárására, valamint annak szemléltetésére, hogy a különböző eszmék (konzervativizmus, nacionalizmus) miként alakultak kulturális értékrenddé, illetve a társadalmi és kulturális jelenségek érzékelési sémáivá a főszereplő életében. Tehát a mozaikos életpályát és ezen keresztül a késői (bomló-átalakuló) rendiség időszakát a társadalom-, kultúr- és eszmetörténet egységében próbálom megragadni. * A tanulmány a HUN-REN-DE Néprajzi Kutatócsoportjának programjában készült. 257 SZÁZADOK 158. (2024) 2. SZ. 257-286.
