Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER Mivel a Monarchia külső határán már közel negyven éve nem ellenőrizték az útleveleket, továbbá a nyugati államok — az Egyesült Államokat is beleértve — nem követelték meg annak használatát, ezért azt, hogy a kivándorlók rendelkeznek-e szabályos útlevéllel, egyedül a magyar hatóságok ellenőrizhették volna. Ennek azonban több akadálya volt: egyrészt a legtöbb kivándorló Ausztrián át utazott a nyugati - többnyire német - kikötőkbe, vagyis magyar területről a belső határon lépett ki, ahol eleinte nem létezett semmilyen ellenőrzés. Általánosságban nézve, a belső határon „az osztrák államnak a migráció kötelező ellenőrzésére tett kísérlete valamiféle sziszifuszi munka volt”.34 Másrészt, miután az 1903. évi törvény létrehozta a határrendőrséget - amelynek tényleges felállása 1906 elejére történt meg —, a kivándorlók még mindig érvelhettek azzal, hogy valamelyik osztrák településre, Oderbergbe, Ostravába, esetleg Krakkóba utaznak, nem pedig Amerikába. A határrendőrség létszáma - legalábbis eleinte - túl kicsi volt, így hosszabb határszakaszok teljesen őrizetlenül maradtak. „Ha csak tehát oly intensiv határőrizetet nem léptetünk életbe, hogy a kiállított állandó őrszemek az emberi szem által uralható távolságokban legyenek felállítva (amire pedig a határrendőr legénységnek ez idő szerinti teljes létszáma sem lenne elegendő), addig a határvonal teljes elzárásának fogalmát távolról sem közelíthetjük meg.”35 34 Andrea Komlosy: State, Regions, and Borders. Single Market Formation and Labor Migration in the Habsburg Monarchy, 1750-1918. Review 27. (2004) 2. sz. 168. 35 MNL OL K 149-1906-11-546. Az idézett részletet lásd MNL OL K 149-1909-11-979. 36 International Migrations I-II. Ed. Walter E Willcox. New York 1929-1931. I. 246-247. A magyar kormány kezdettől fogva tisztában volt a problémával, s azt — a határrendőrség felállítása mellett - elsősorban azzal próbálta megoldani, hogy a kivándorlókat magyar kikötőn, tehát Fiúmén keresztül, saját ellenőrzése alatt kívánta elindítani Amerikába. Ehhez azonban az évtizedek óta működő magyar kivándorlás egészét új útvonalra kellett (volna) terelni. Konkurenciaharc az atlanti hajózásban Az európai kivándorlás erősödése egyre több és egyre nagyobb modern gőzhajó üzembe állításával járt együtt, és természetesen komoly üzletté vált. 1901 és 1905 között Magyarország Európa negyedik legnagyobb kibocsátó országává vált (Olaszország és az Egyesült Királyság mellett még Ausztria előzte meg), míg a következő öt évben a hatodik helyre szorult vissza (ekkor Spanyolország és Oroszország is elé került). A Monarchia két fele együttesen, az egész évtizedet vizsgálva, a harmadik helyen állt.36 Mindez elég jelentős piacnak bizonyult ahhoz, hogy a hajóstársaságok figyelmét a Monarchiára, s azon belül Magyarországra fordítsa. 24
