Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÓTH HAJNALKA emberek - Naláczy István, Jósika Gábor és Sárosi János67 - meg nem érkeztek.68 Miután erre is sor került, a biztosok kacsádnál találkoztak ismét, ahol a következő egy hónapban többször is egyeztetéseket folytattak. Az aga leírása szerint a Habsburgok biztosa és katonái rendelkeztek a munkálatok elvégzéséhez szükséges ellátmánnyal.69 67 A Jósika báró név alatt Jósika Gábor valószínűsíthető, aki az erdélyi királyi ítélőtábla assessora és erdélyi főkomisszárius volt. - Dézsi Lajos: Báró Jósika Miklós 1794-1865. Bp. 1916. Vö. Dr. Veress Endre: A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai. (Második, befejező közlemény) Magyar Könyvszemle 14. (1906) 1-4. sz. 214. Naláczy István és Sárosi János fontos tisztségeket töltöttek be Erdélyben I. Apafi Mihály fejedelem (1661-1690) uralkodása idején, 1690 utáni szerepvállalásukról lásd Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690-1740. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 9.) Bp. 1988. passim. 68 Vö. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 410. Reg. (1700) föl. 35 Ív. Az Udvari Haditanács utasítása Luigi Ferdinando Marsiglihez. Bées, 1700. okt. 28. 69 Vö. E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 167. 70 Marsili, L. E: Relazioni i. m. II. 465. Avita hosszan elhúzódott, mivel a törökök mindenképpen meg akarták tartani Novit; az ügyben még a portai főtolmács, Alexandro Maurocordato megvesztegetése is felmerült. A kérdésről lásd E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 154-157., 159. 71 ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. föl. 7v. 72 EMolnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 146—148. 73 Náhije: oszmán közigazgatási-bírósági körzet, albíróság. Érdekes módon Oszmán aga az első egyeztetés kapcsán a délvidéki határszakasz vitatott kérdését, azaz Növi (Növi Grad, Bosznia-Hercegovina) és környékének hovatartozását említette, amelyről korábban nem született megállapodás a felek között. Függőben hagyták, illetve felsőbb hatáskörbe rendelték azt. Marsigli az erdélyi-temesvári határszakasz kijelölésének végén írt jelentésében szintén beszámolt arról, hogy Elcsi Ibrahim, az akkori temesvári pasa ezzel a kérdéssel zaklatta, bár a pasának valójában nem is volt felhatalmazása az ügy lezárására.70 Annak ellenére, hogy a problémát egyáltalán nem sikerült megoldani a határkijelölés lezárásáig sem, Oszmán aga erre úgy emlékezett, hogy az akkor már másfél éve tartó heves vita és ellenségeskedés után végül döntésre jutottak — bár ennek mikéntjét nem részletezte.71 A két birodalom közötti határt ott kellett kijelölni, ahol az Ahmed szultán (1603—1617) idejében húzódott — ezt azonban akkor írásban nem rögzítették. Miközben elindult a határkijelölés — az aga beszámolója szerint — a temesvári vilajet és Erdély közötti határ meghúzásánál (ahol határjelként emelt halmokkal [humka\ különítették el a területeket72 ), Karánsebes és Lugos térségében, a Habsburg-oldalon százötven hivatalnok dolgozott azon, hogy az ottani falvakat és náhijéket73 Erdélyhez csatolják. Azonban a lakosok közül sokan emiatt - tudniillik hogy császári uralom alá kerülhetnek — lázongani kezdtek, és így nem tudták folytatni a munkát. Ahmed temesvári pasa mind a Portát, mind pedig az akkor 240
