Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÖRÖK FORRÁS A KARLÓCAI BÉKEKÖTÉS UTÁN Nemzeti Könyvtár kéziratgy új reményében találjuk.14 Az autográf gyűjteményben olvasható egy levélváltás15 és egy hosszabb leírás, amelyek a karlócai békét követő határkijelölés eseményeihez kapcsolódnak. Az utóbbi leírás — ami a másik gyűjteményben nem található meg - tartalmaz még egy hosszabb részletet az akkori temesvári pasa egyik leveléből, illetve teljes terjedelmében közli ugyancsak a pasa egy másik levelét is, amelyet a Habsburg-tárgyalóbiztoshoz küldött.16 Mindezeket alább részletesen ismertetem, az összefoglaló leírást pedig magyar fordításban a tanulmány függelékében közlöm. Az eredeti levelek meglétéről jelenleg nincs tudomásunk, a hosszabb leírás pedig azért tekinthető kuriózumnak, mert a szerzője egy török szemtanú, maga az aga, és azért is, mert hasonló oszmán-török leírás a Habsburg—oszmán határ kijelöléséről ez idáig nem került elő. 14 Österreichische Nationalbibliothek (Osztrák Nemzeti Könyvtár), Sammlung von Handschriften und alten Drucken (a továbbiakban: ÖNB HAN) Cod. Mixt. 175. fol. lv-27v, 31r-50v, 55v-58r. A két gyűjteményről és egymáshoz való viszonyukról részletesen lásd Tóth H.: „Kitäb-i Insä” i. m. 15 ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. fol. 2v-5v. Azaradi parancsnok levele a temesvári pasához, Arad, 1700. júl. 2., illetve a temesvári pasa levele az aradi parancsnokhoz, Temesvár, 1700. júl. 5. A levélváltás megtalálható a másik említett levélgyűjteményben is. - ÖNB HAN Cod. Mixt. 175. fol. lv-4r. § 16 ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. föl. 5v-17v. Feltehetően erre utalt Bánkúti Imre is az Oszmán aga önéletírása magyar kiadásának végjegyzetében: „A Temesvár körzetében működő határkijelölő bizottság ténykedéséről, 1700-tól szerzőnk [Oszmán aga] Levélminták könyve c. munkájában számol be”. - Oszmán aga: A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Ford. Jólesz László. Bp. 1996. 229., 49. jegyz. A kötet Bánkútinál olvasható magyar címét azonban félrevezetőnek tartom, mert jelenleg semmi nem támasztja alá, hogy a szóban forgó munka levélminták könyve lenne, az insä kifejezés elsősorban a gyűjtemény voltára utal. A kérdésről lásd Tóth H.: „Kitäb-i Insä” i. m. 17 A karlócai béke és Európa i. m. 217. (A továbbiakban a békepontokat illetően csak a Szita László és Gerhard Seewann által közreadott fordításra hivatkozom.) A határvonalak meghatározása a béke 1-5. cikkelyében található. - Uo. 214-217. A karlócai béke utáni Habsburg-oszmán határ és az erdélyi—temesközi szakasz kijelölésének kezdete Ahogy azt fent említettem, már a kölcsönös követküldéseket megelőzően elindult a Habsburg-oszmán határ kijelölésével kapcsolatos ügyek intézése, a határbiztosok útnak indítása. A karlócai békeszerződés 5. cikkelye kimondta: „a határjelzők elkülönítésére és lehelyezésére kiküldendő biztosoknak ezen a határvonalon, amíg csak lehetséges, minél gyorsabban királyi rendelettel utasítást kell adni, hogy mind a két birodalom alattvalóinak nyugalma és biztonsága érdekében szorgalmatosán ügyeljenek, ebből eredően nézeteltérés nélkül, bármiféle részrehajlás nélkül a lehető legjobb módon válasszák szét ezeket a területeket és világosan különítsék el”.17 A további határproblémák megoldását pedig 231
