Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÓTH HAJNALKA kirendelt biztosokra hagyták.18 A béke 18. cikkelyében megszabták, hogy a kijelölt biztosok mennyi idő alatt végezzenek: „a napéjegyenlőség napján, vagyis 1699. március 22-én, illetve a régi időszámítás szerint március 16-án jöjjenek össze egy általuk megállapítandó helyen [...], s két hónapon belül, vagy ha lehet, még gyorsabban, mihelyt mód lesz rá, a határvonalakat a fenti cikkelyek szerint előírt, jól látható határjelzőkkel és határkövekkel különítsék el, válaszszák szét, pontosítsák”.19 18 Habsburg-török béke, 11. cikkely. - A karlócai béke és Európa i. m. 219. Vö. E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 87. 19 A karlócai béke és Európa i. m. 222. 20 Jászay Magda: Marsili, a katona, diplomata és tudós Magyarországon a török kor alkonyán. Történelmi Szemle 41. (1999) 1—2. sz. 42.; E Molnár M.: Tárgyalási technikák i. m. 1478. és 24. jegyz.; Uő: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 87-88. A Marsigli életére vonatkozó legfontosabb irodalmat lásd EMolnárM.: Tárgyalási technikák i. m. 1478., 23. jegyz.; Uő: Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között. L. F. Marsigli és kortársai. Bp. 2016. 69-71. 21 Jagelskyről és Wolderól lásd Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háború idején. Századok 138. (2004) 1224-1227.; E Molnár M.: Tárgyalási technikák i. m. 1481-1482.; Uő: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 107-109.; Uő: Olasz hadi írók i. m. 111. Tudjuk, hogy Marsigli Michael Talman császári tolmácsot várta, aki már a karlócai béketárgyalásokon is vele dolgozott. Talman későbbi jelentős diplomáciai működéséről lásd Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája. Századok 138. (2004) 4. sz. passim; Szabados János: Michael Talman konstantinápolyi Habsburg rezidens két jelentése az Udvari Haditanács részére (1705. júl. 25. és aug. 13.). Fons 20. (2013) 3. sz. passim; Tóth Hajnalka: Harminc év Habsburg-szolgálatban. Betekintés Johann Adam Lachowitz török tolmács áldozatos munkájába (1678-1709). Fons 26. (2019) 4. sz. passim; Ömer Gezer: Biçak sirtinda: Michael Talman ’in Osmanh ímparatorlugu’ndaki ilk seneleri, Channüma: Tarih ve Çografya Ara§tirmalari Dergisi 8. (2022) 2. 1-43. 22 A parancsnokokról tájékoztató jelleggel: Franz Kari von Auerspergről lásd Radoslav Lopásié: Karlovac. Poviest i mjestopis grada i okolice. Zagreb 1879. 207-208.; Leopold Anton Josef Schlikről lásd Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich. Teil 30. Wien 1875. 126-127.; Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., előszót írta Mészáros Kálmán. (História Könyvtár, Kronológiák, adattárak 8.) Bp. 2005. 376.; Dietrich Heinrich von Nehemről lásd Heckenast G.: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban i. m. 303.; Gross András: A Magyar Királyság törökellenes határvédelmi rendszerének felszámolása és átszervezése. (Fons Könyvek 4.) Bp. 2013. 99-100.; Jean Louise Rabutin de Bussyről legújabban lásd Szirtes Zsófia: Bethlen Miklós és az erdélyi politika a karlócai béke utáni években: Rabutin jelentéseinek tükrében. In: Reformer vagy lázadó? Bethlen Miklós és kora. Szerk. Horn Ildikó - Laczházi Gyula. Bp. 2020. 95-110. Habsburg részről 1699 márciusában a határ kijelölésére Luigi Ferdinando Marsigli grófot (1658-1730) nevezték ki.20 Marsiglit munkájában - az oszmán megbízottakkal folytatott tárgyalásain és a levelezésben - tolmácsok segítették: Lucas Franz Jagelsky, majd pedig Alvise Wolde.21 Rajtuk kívül az egyes határszakaszokon, az azok közelében működő császári katonai parancsnokok és kormányzók — Franz Karl von Auersperg károlyvárosi generális; Leopold Anton Josef Schlik, a Duna és Erdély közötti terület főhadparancsnoka; Dietrich Heinrich Baron von Nehem péterváradi kormányzó és Jean Louis Rabutin de Bussy erdélyi kormányzó és generális22 — is parancsba kapták, hogy legyenek 232
