Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL érdekek messzemenő figyelembevétele. A határ mentén mindkét fél részéről szoros összefonódás, a fennálló kereskedelmi kapcsolatok révén egyfajta egymásra utaltság, kereskedelmi függés alakult ki, ez pedig szükségessé tette, hogy a határ nyitott, valamelyest átjárható legyen.96 S a karlócai békét megelőző időszakban a Habsburg—oszmán határvidéken sem állt mindig a felek érdekében egy átjárhatatlan, zárt határvonal kijelölése és fenntartása.97 Amikor azonban a békés egymás mellett élés kialakításának vágyával mindkét fél belegyezett a határok rögzítésébe, akkor ez általában úgy zajlott le, ahogy a karlócai tárgyalás során is láthattuk, vagyis a határvonalak fizikai kijelölését, az egyes helységek hovatartozásának meghatározását az úgynevezett határkijelölő bizottságok végezték el. Ezek vezetését sokszor a helyismerettel rendelkező végvidéki kormányzóknak, illetve az ott szolgáló katonai parancsnokoknak delegálták, akik a béke aláírását követő időszakban általában a helyi, idősebb személyek emlékezetére támaszkodva teljesítették feladatukat. Ez történt a karlócai béke aláírása után is. 96 Giuseppina Minchella: La frontiéra veneto-ottomana nel XVII secolo: aspetti di una coesistenza singolare. Giornale di storia 7. (2011) 18. 97 Gábor Ágoston: The Ottoman-Habsburg Frontier in Hungary (1541-1699). A Comparison. In: The Great Ottoman-Turkish Civilization I-IV. Eds. Çiçek Kemal et al. Istanbul 2000. I. 276-287. 98 Luigi Ferdinando Marsigli: Relazioni dei confini della Croazia e della Transilvania a sua Maestá Cesarea (1699-1701) I-II. Ed. Raffaella Gherardi. Modena 1986. 99 E Molnar Mónika: A Habsburg és az Oszmán Birodalom határa a karlócai béke (1699) után. Luigi Ferdinando Marsigli és az oszmánok. In: Borders in the History and Societies of Central- and East- Europe. Eds. Penka Peykovska - Gábor Demeter. Sofia-Bp. 2011. 13-26.; Uő: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően. Századok 6. (2006) 1475-1502.; Uö: A karlócai békét követő török-Habsburg határfelmérés és forrásai (1699-1701). In: Orientalista Nap 2004. Szerk. Birtalan Ágnes - Yamaji Masanori. Bp. 2004. 40-49. 100 Zeljko Holjevac: The Triplex confinium in Habsburg-Venetian Relations at the End of the Seventeenth Century. In: Constructing Border Societies on the Triplex Confinium. Eds. Drago Roksandic - Natasa Stefanec. (CEU History Department working paper series 4.) Bp. 2000. 117-140.; Mónika E Molnar: Il Triplice Confine. Delimitazione del confine veneto-turco-asburgico dopo il trattato di Carlowitz (1699). In: I Turchi, gli Asburgo e 1’Adriatico. Eds. Gizella Németh - Adriano Papo. (Civiltà della Mitteleuropa 3.) Trieste 2007. 163-171. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közti határ kijelölésével megbízott császári bizottság a már említett Luigi Ferdinando Marsigli vezetésével — akinek a munka közben rendszeresen összeállított, a bécsi udvarba küldött jelentései e folyamat alapvető forrásai98 — közel három éven keresztül dolgozott a Porta megbízottjával, Ibrahim efendivel a határsáv kijelölésén.99 Az egyik legkényesebb és nehezen eldönthető kérdés a három állam ütközőpontján kialakítandó hármas határ (Triplex confinium) meghatározása volt.100 Itt ugyanis a császári bizottságnak és az oszmán félnek együtt kellett dolgoznia az oszmán—velencei határvonal kijelölésére felkért bizottságokkal. Ami az utóbbi határvonalat illeti, a tengeri köztársaság Giovanni Grimanit kérte fel Velence képviseletére a bizottságban. 225
