Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
F. MOLNÁR MÓNIKA és a szövetségeseknek kell segíteniük a problémás kérdés megoldásában. Ha ez utóbbi nem sikerülne, akkor a béke egy későbbi időpontban való megkötésében visszatérnek rá. Ruzzini mint velencei követ ezen a két ponton igencsak elcsodálkozott, de a mediátorok megnyugtatták, hogy ezek csak a lengyelek és az oroszok miatt kerültek be. Garzoni leírja, hogy ezek után „Ruzzini tájékoztatta a Szenátust a konferencia felvezetéseként történtekről, felhívva a szenátorok figyelmét arra a tényre, hogy a császáriak siettetik a dolgokat a várható rossz időre, a kényelmetlen lakhatásra, a békekötésre éppen kedvező körülményekre, a törökök állhatatlanságára és a közelgő spanyol örökösödésre hivatkozva.”61 61 Garzoni, P.: Istoria i. m. 790. 62 Uo. 789-790. 63 Uo. 787. és 791. 64 Uo. 792. A velenceieket ezek a pontok annyira aggasztották, hogy végül Francesco Loredannak- aki Bécsben Ruzzinit helyettesítette a nagyköveti pozícióban - kellett a császárhoz fordulnia, hogy felhívja a figyelmét arra, hogy még 1684-ben, a Szent Liga megkötésekor abban egyeztek meg, hogy mind a háborúban, mind pedig a békekötés során fenntartják az egységet, és nem kötnek külön békét a törökökkel.62 Az előzetes megállapodások alapján elkészült dokumentumok átadása után Ruzzini titkára, Giovanni Battista Nicolosi bemutatta az angol és holland közvetítőknek a velenceiek által a levantei területen és Dalmáciában elfoglalt helyeket ábrázoló térképeket, jelezve, hogy ezek azok a térségek, amelyekre az uti possidetis alapján igényt tartanak. Paget úgy vélte, hogy ezeknek a területeknek az átadása nem jelenthet problémát az oszmánoknak, kivéve talán az égéi-tengeri Chios szigetén a kiváltságok és a latin szertartásrend visszaállításának követelése, mivel az oszmánok fegyverrel elfoglalták a szigetet.63 Karlócán az eredetileg három hétre tervezett tárgyalások végül három hónapra nyúltak, mivel — ahogyan azt Ruzziniék már előre sejtették — az oszmánok olyan követelésekkel álltak a velenceiek elé, amelyek nem voltak részei a mindenki által aláírt előzetes megállapodásnak. Ruzzini és Bécsben Loredan is nyomatékosan arra kérte Kinskyt, hogy annak ellenére, hogy a császári megbízottaknak viszonylag könnyen sikerült megegyezniük az oszmánokkal (gyakorlatilag négy egymást követő tárgyalási napon megszületett köztük a békeegyezmény szövege), ne siettessék szövetségeseik tárgyalásait, és semmiképpen se kössék meg nélkülük a békét.64 A velenceiek észrevették ugyanis, hogy az oszmánok már a császáriakkal történt tárgyalások alatt elkezdték megváltoztatni, újraértelmezni az előzetes tárgyalásokon aláírt pontokat. A császáriaknak már a kétoldalú tárgyalások kezdetén nézeteltérésük támadt az oszmánokkal a határok kérdését illetően. Garzoni szavaival: „Maurocordato meg akarta győzni őket [a császáriakat — F. M. MJ, 218
