Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG kihágásért 300 forintig terjedő pénzbüntetéssel és két hónapig terjedő fogházzal fenyegette. Az engedéllyel rendelkező magyar ügynökök csak külön belügyminisztériumi engedéllyel léphettek kapcsolatba külföldi ügynökkel vagy céggel. A kivándorlási szabályok megsértése (például a hadköteles személy kivándorlásának elősegítése) az engedély azonnali visszavonását eredményezte.19 19 1881. évi XXXVIII. te. 20 Pálvölgyi B.: A magyar kivándorlási politika kezdetei i. m. 29-31. 21 MNL OL K 150-é.n.-V-20. (3609. cs.) Szám, szerző és dátum nélküli (1909 utáni) 19 oldalas gépirat. A törvény végrehajtása azonban kudarcba fulladt. A zömmel külföldi, illegálisan működő ügynökök tevékenységét ugyanis nem sikerült felszámolni, sőt aktivitásuk inkább fokozódott. A legsikeresebbnek Friedrich Missler brémai ügynöksége számított, amely odáig merészkedett, hogy még memorandumot is intézett a magyar belügyminiszterhez, amelyben megállapította, hogy ha a magyar hatóságok csak az oderbergi (ma Bohumín, Csehország) irányt ellenőrzik, akkor a kivándorlók más útvonalon, például Bécsen át fognak az országból távozni. Missler egyes helyi ügynökeit ugyan lefülelték, de olyan kiterjedt hálózattal rendelkezett, hogy azt nem lehetett felszámolni. (Az ügynökök többnyire nem idegen emberek voltak, hanem a helyi jegyző vagy kocsmáros, a legjobb propagandát pedig a kivándorlók által hazautalt pénz és a visszavándorlók által mesélt történetek jelentették.) Ezt belátva a kormány a századfordulón átfogóbb módon kívánta rendezni a kivándorlás kérdését.20 Awadowicei per, a hamburgi kolerajárvány, valamint az 1897-es német kivándorlási törvény után az osztrák-német határon (Oderbergnél és Myslowitznél) jelentős változásokra került sor. A porosz hatóságok ettől kezdve szigorúan ellenőrizték a kivándorlókat, sőt már az osztrák oldalon is tartottak útlevélellenőrzést. A Monarchia területén a legtöbb ügynököt két német hajóscég, a Hamburg—Amerikanische Packetfahrt Aktien-Gesellschaft (HAPAG) és a brémai Norddeutscher Lloyd alkalmazta. A kilencvenes években ezek véget vetettek korábbi konkurenciaharcuknak, és ettől kezdve összehangolták tevékenységüket. Ennek köszönhetően a kivándorlók becsapása, kifosztása nagyobbrészt véget ért. Az utasok német területen való ellenőrzését kihasználva a két német hajóstársaság ügynökei minden kivándorlót részletesen kikérdeztek arról, hogy milyen rokonaik maradtak hátra, megszerezték ezek címét, és később már célzottan őket buzdították a kivándorlásra. A HAPAG és a Lloyd ügynökei a magyar belügyi adminisztrációba is beépültek, s ennek révén előbb tudták meg, kik folyamodtak útlevélért, mint hogy az érintettek kézhez kapták volna úti okmányukat. Helyi megbízottaik pedig természetesen Bréma, illetve Hamburg irányába igyekezték terelni őket.21 21
