Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER Tiltás vagy szabályozás? A kivándorlás magyar szabályainak teljes ismertetésére22 itt nem vállalkozhatnom, csak a legfontosabbakat foglalom össze, az újabb kutatási eredmények figyelembe vételével. Már a kortársak is úgy értékelték, hogy a magyar állam 1900-ig a tilalmak eszközével élt - mint láttuk, valójában ekkor sem a kivándorlás betiltását célozva -, ezt követően viszont az ellenőrzés és az állami felügyelet biztosítására törekedett.23 Ennek alapelvét Széli Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter a következőképpen foglalta össze: „a kivándorlást kényszereszközökkel megakadályozhatónak nem tartom, mert ez ellenkezik az állampolgároknak általában elismert alapjogaival, nevezetesen a személyes és költözködési szabadsággal”.24 Mindez már a globalizáció hatása volt, hiszen az összes nyugati ország természetes és elidegeníthetetlen jognak tartotta a szabad mozgást, így a magyar politikai elitben fel sem merülhetett, hogy ezzel a tendenciával ellentétes lépéseket tegyen. 22 Lásd Bencsik Péter: Az útlevélkérdés története Magyarországon a törvényi szabályozástól a második világháborúig. Doktori disszertáció (PTE). Pécs 1999. 78-103. 23 Kertész Gyula: A kivándorlás szabályozása. Bp. 1910. 51. Ugyanezt állítja a Zahránál sokkal kiegyensúlyozottabban érvelő Brunnbauer, U: Globalizing Southeastern Europe i. m. 155-156. 24 59.207/1900 BM. körrendelet. Magyarországi Rendeletek Tára (a továbbiakban: MRT) 1900. IL 31-35. (Idézet: 31.) 25 1826-ban szűnt meg az útlevélkényszer a Brit Birodalmon belül, majd az 1860-as években Európa, illetve Észak- és Dél-Amerika országai sorra eltörölték az útlevél-kötelezettséget. - Jane Doulman - David Lee: Every Assistance & Protection. A History of the Australian Passport. Sydney 2008. 29.; Torpey, J.: The Invention of the Passport i. m. 75-81.; Martin Lloyd: The Passport. The History of Man’s Most Travelled Document. Stroud 2003. 115-116. 26 Hannelore Burger: Paßwesen und Staatsbürgerschaft. In: Grenze und Staat. Paßwesen, Staatsbürgerschaft, Heimatrecht und Fremdengesetzgebung in der österreichischen Monarchie 1750-1867. Hrsg. Waltraud Heindl - Edith Saurer. (Grenzenloses Österreich) Wien-Köln-Weimar 2000. 19-25.; Jan Rychlik: Cestování do ciziny V habsburské monarchii a v Ceskoslovensku. Pasová, vízová a vystéhovalecká politika 1848-1989. A kivándorlás szabályozásának mindvégig feloldhatatlan ellentmondása volt, hogy — bár a külföldi utazáshoz általában nem kellett útlevél — a kivándorlók számára mégis kötelezővé tették ennek használatát. Az útlevélmentességet a globalizáció eredményezte. Míg a 18. században Nyugat-Európában természetes volt, hogy belföldi utazásokhoz is szükség volt úti okmányra, addig a 19. században a külföldre való utazás is fokozatosan útlevélmentessé vált.25 A Habsburg Birodalomban a belső útlevelet csak 1857-ben törölték el, de 1859-ben már a legtöbb német államba való utazáshoz sem kellett útlevél, 1865-ben pedig megszüntették az útlevél-ellenőrzést a külső határokon. A kiegyezés után az osztrák szabályozás külföldi utazáshoz ugyan előírta az útlevél használatát, de az útleveleket továbbra sem ellenőrizték a határon. Ezért az utasok többnyire nem is váltottak ki úti okmányt, kivéve, ha olyan államba utaztak, amely vízumot követelt (Oroszország, Oszmán Birodalom, Szerbia, Románia, Bulgária).26 22
