Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL Az oszmánok ellen az összefogás nyomán meginduló keresztény ellentámadás gyors sikereket ért el nemcsak Magyarországon és Erdélyben, hanem a velenceiek által ostromolt Peloponnészoszi-félszigeten is, ahol 1687-ben sikerült az oszmánoktól visszafoglalni Athént.14 A Velencei Köztársaság ugyanis a ciprusi vagy más néven IV. oszmán—velencei háborúban (1570—1573), majd ezt követően a krétai háborúban (1645-1669) elszenvedett érzékeny területi veszteségek után megerősíttette még megmaradt erődjeit, és igyekezett még több figyelmet fordítani a földközi-tengeri birtokaira. így, amikor a Szent Liga megalakításakor I. Lipót császár a velenceiekhez fordult, és felkérte őket, hogy lépjenek be ők is az oszmánellenes keresztény összefogásnak keretet adó szövetségbe - amelyhez hasonlót néhány évvel korábban még visszautasítottak —, ez alkalommal nem tudtak nemet mondani a XI. Ince pápa unszolásával nyomatékosított felkérésre. A koalícióhoz való csatlakozásról szóló döntésnél a Velencei Köztársaság vezetőinek szeme előtt minden bizonnyal az elveszített birtokok (Ciprus, Kréta és az általuk Negroponténak nevezett égei-tengeri sziget, Euboia) visszaszerzésének lehetősége lebegett. A törökellenes szövetségbe való belépése után a Velencei Köztársaság - a több évszázados közös történelmük során először - üzent hadat az Oszmán Birodalomnak.15 így, tizennégy évnyi békés időszak után kiújultak a harcok az oszmánokkal. 14 Ferdinand Pfister: Der Krieg von Morea in den Jahren 1687 und 1688. Kassel 1845. 15 A franciák és a spanyolok, akik a Serenissima megerősödésétől tartottak, hiába igyekeztek őket ebben megakadályozni. - Dorothy Margaret Vaughan: Europe and the Turks. A Pattern of Alliances 1350-1700. Liverpool 1954. 268-272. 16 Nikolaos A. Pianos: Le fortezze della Serenissima nel Peloponneso (1687-1715). Roma 2003. Francesco Morosini fővezérlete alatt a velencei flotta - a pápai, toszkán és máltai hadakkal kiegészülve — 1684 júliusában elfoglalta a velenceiek által Santa Maurának nevezett és a Jón-szigetekhez tartozó nyugat-görögországi Lefkádát. A török elnyomás ellen lázongó albánok, epirusziak és a Dalmácia északi részén található morlakok elégedetlenségét is kihasználták a további hódítások elősegítésére. A Peloponnészoszi-félsziget közel háromévnyi harc után, amelynek csúcspontja Athén már említett elfoglalása volt, nagyrészt a Serenissima birto kába került.16 A katonai sikertelenség és a rossz termés okozta lázongások miatt meggyengült Oszmán Birodalomban IV. Mehmed szultánt (1648-1687) börtönbe vetették, és öccsét, II. Szulejmánt (1687—1691) ültették a trónra. De ez sem segített, sőt Szerbiában, Romániában és Erdélyben is oszmánellenes megmozdulások voltak, a császári csapatok fontos magyarországi erősségeket foglaltak vissza, köztük Belgrádot is. A velenceiek elleni harcokban pedig újabb dalmát és albán területeket vesztettek el. Miután II. Ahmed szultán (1691—1695) 207
