Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
F. MOLNÁR MÓNIKA seregét is.5 Noha IV. Mehmed szultán (1648-1687) csak a két fontos magyar város, Győr és Komárom elfoglalására adott engedélyt,6 a becsvágyó nagyvezír megindította nagyszabású hadjáratát a császárváros ellen. A körbezárt Bécs török ostroma két hónapon keresztül, 1683. július 14. és szeptember 12. közt zajlott.7 Mint az köztudott, Bécs megtámadása az oszmánok elleni összefogásra ösztönözte a keresztény hatalmakat. 1684-ben XI. Ince pápa (1676-1689) támogatásával a Habsburgok, a Velencei Köztársaság8 és Lengyelország részvételével megalakult a Szent Liga, amelyhez 1686-ban Oroszország is csatlakozott. A Liga tagjai együtt indították meg az oszmánok elleni küzdelmet, I. Lipót császár nagy nyugati ellenlábasa, XIV. Lajos francia király pedig a harcok megindulásakor semlegességéről biztosította a feleket.9 Az egyszerre több fronton zajló szárazföldi és tengeri háború komoly kihívások elé állította az egész Európában a kereszténység ősi ellenségének tartott muszlim nagyhatalmat. 5 Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. (História könyvtár. Monográfiák 23.) Bp. 2007. 24-25. 6 Mustafa Turan: II. Viyana Muhasarasi: Osmanli Devleti’nde Siyasi, ídari ve Askeri Çôzülme. OTAM9. (1998) 397. 7 John Stoye: The Siege of Vienna: The Last Great Trial Between Cross and Crescent. New York 2006. 8 Domenico Caccamo\ Venezia nella Lega Santa. Politica di neutrali tá e guetta turca. Est Europea 2. (1986) 39-57. 9 Jean Bérenger: La politique ottomane de la France de Vienne à Karlowitz (1683-99). Balcanica Posnaniensia 13. (2003) 35-53. 10 Kemal Çiçek: IL Viyana Ku§atmasi ve Avrupadan Dônü§ (1683-1703). In: Türkler I-XXI. Haz. Güzel Hasan Celâl - Çiçek Kemal - Koca Salim. Ankara 2002-2006. IX. 746-764. 11 Ahmet Refik Ältinay: Felâket Seneleri, îkinci Viyana Bozgunu’ndan Karlofça Antla§masi ’na Kadar. Istanbul 1912. 12 Szakály Ferenc: Hungária Eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól, 1683-1718. Bp. 1986; Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról. (Magyar História) Bp. 1986. 13 E Molnár Mónika: Karlócától Pozsarevácig: a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom kapcsolata olasz szemmel. Aetas 33. (2018) 4. sz. 34-50.; GéraudPoumarède: L’Empire de Venise et les Turcs, XVIe-XVIIe siècle. (Histoire des Temps modernes 7.) Paris 2020. 205-242. A Szent Liga megalakulásától a karlócai béke megkötéséig tartó háborút a benne szerepet vállaló hatalmak különböző történetírói hagyományai más-más névvel illetik. A törökök alapvetően a „Szent Liga háborújának” {Osmanh-Kutsai Ittifak Savas lan) nevezik a küzdelmet, amely nagyrészt kiszorította őket Európából,10 de az elszenvedett területi veszteségek nyomán a köztudatba — Ahmet Refik 1912- ban megjelent munkája alapján — „a tragédia éveinek” (felüket senelerif időszakaként került be. A nyugat-európaiak „nagy török háború” (dergroße Türkenkrieg), a magyar szakirodalom a török elleni „visszafoglaló háború” néven illeti az 1683 és 1699 között zajló hadi eseményeket,12 a Velencei Köztársaság történetében pedig a hatodik oszmán-velencei háború, illetve a peloponnészoszi háború (guerra di Mored)^ elnevezés honosodott meg. 206
