Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER beléptetésüket, ha rendelkeztek hajójeggyel. Ez ellen viszont a budapesti holland főkonzulon keresztül a Holland—Amerika Linie hajóstársaság tiltakozott.15 15 MNL OL K 149 Belügyminisztérium, rezervált iratok 1872-1944 (a továbbiakban: K 149), 1900- 11-223.; MNL OL K 149-1900-11-600, különösen 7., 31. és 70. 16 Brunnhauer, U: Globalizing Southeastern Europe i. m. 147., 150-151., 161-176. 17 Slovenské vystahovalectvo. Dokument/ I-IV. Zost. [Összeáll.] Frantisek Bielik - Elő Rákos. Bra tislava-Martin 1969-1985. (a továbbiakban: SVD). I. 65-68., 73-75., 83-89. A meggazdagodási vággyal együtt: uo. 96-103. 18 Pálvölgyi Balázs: A magyar kivándorlási politika kezdetei (1881-1903). Kivándorlási törvények és az amerikai kivándorlás. Jogtörténeti Szemle 12. (2010) 4. sz. 28.; Zahra, T.: The Great Departure i. m. 29. A Balkán kivándorlása tarka mintázatot mutat: a teljes kiutazási szabadságtól az emigráció sikeres korlátozásáig mindenre találunk példát. Az Oszmán Birodalom 1896-ig ugyan tiltotta, de nem akadályozta az emigrálást. Horvátország a magyarhoz nagyon hasonló előírásokat tervezett, de végül nem sikerült azokat törvénybe iktatni, így a magyar jogszabályokat alkalmazták, a helyi rendeletekkel együtt. A szerbiai kivándorlás jelentéktelen volt, itt inkább a bevándorlást kellett szabályozni. A csak 1908-tól meginduló emigrációt gyorsan és hatékonyan korlátozták, ugyanakkor a kormány a muszlimok eltávolítására törekedett. Bulgária szintén a bevándorlást támogatta, míg az 1905-től megjelenő kivándorlást csírájában akarta elfojtani, eleinte sikertelenül. Görögország politikája volt a legliberálisabb, hiszen itt a határok teljesen nyitva álltak a távozók előtt. Sőt, a kormány pozitív jelenségnek tekintette a migrációt, főleg a visszatérők magas aránya és a hazautalt pénzek miatt — de a görög történelem hagyományaihoz eleve hozzátartozott a diaszpóra léte.16 Kivándorlási ügynökök Magyarországon A vidéki közigazgatási vezetők jelentései már az 1870-es és 1880-as évek fordulóján két alapvető tényezőben látták a magyar kivándorlás okait: a szegénységben (alacsony fizetések, terméketlen föld, túl nagy közterhek) és az ügynökök tevékenységében. 1882-től megjelent az okok között a kivándorlók amerikai meggazdagodásának terjedő híre is (többek között a hazaküldött jelentős megtakarítások, illetve a visszavándorlók elbeszélései alapján).17 Mivel a szegénység felszámolása (adóreform, földreform, ipartelepítés stb.) nem lett volna könnyen megoldható, viszont a politikai és a birtokos elitet aggasztotta a hadkötelesek és az olcsó munkaerő távozása, az egyszerűbbnek tűnő megoldást választották: az ügynöki tevékenység szigorú szabályozását.18 A kivándorlási ügynökségekről szóló 1881. évi törvény előírta, hogy ilyen tevékenységet csak belügyminiszteri engedéllyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárok folytathatnak, ötezer forint biztosíték letétele után. Az engedély nélküli ügynököket a törvényi 20
