Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG az antiszemitizmus erősödésével, az erőszakkal és az emberi szenvedéssel. Nem véletlen, hogy itt zajlott le az ügynökök elleni leggrandiózusabb per, amelyre Wadowicében került sor 1889-ben. Tara Zahra szerint a vádak jelentős része koholt, de legalábbis túlzó volt, a zömmel zsidó vádlottak elleni eljárást pedig a sajtó antiszemita körítésben tálalta. Figyelemre méltó, hogy a holokauszt majdani leghírhedtebb táborának helyszíne, Auschwitz (ma Oswiçcim, Lengyelország) ekkor is nagy jelentőségre tett szert: ez a város volt a galíciai kivándorlás kapuja, a német kikötőkbe vezető út vasúti határállomása, ahol a galíciai — és az oroszországi pogromok elől menekülő keleti — zsidók szorongva várták, hogy beléphetnek-e Németország területére. Akik bejutottak, azoknak jelentős része 1892-től - különösen az ötven évvel később kezdődő események fényében — hátborzongató eljáráson esett át. A Hamburgban kitört kolerajárvány okozóinak az oroszországi zsidókat tekintették, ezért átmenetileg megtiltották a beutazásukat, majd - hogy az üzlet haszna ne csökkenjen - a zsidó utasokat egy nagy csarnokba terelték, meztelenre vetkőztették, erőszakkal lemosták és fertőtlenítették őket, valamint a ruháikat is. Mivel előre nem tájékoztatták őket az eljárásról, a kivándorlók alighanem fellélegeztek, amikor ezt követően felöltözhettek és visszaszállhattak a vonatra: „O, ezek szerint tehát mégsem akarnak megölni minket!”13 1897-ben végül egy osztrák törvény elrendelte, hogy tengerentúli hajójegyet csak hivatalosan engedélyezett ügynökségek adhatnak ki legálisan. Ezt a szabályt ugyanakkor könnyű volt kijátszani.14 13 Pollack, M.: Az amerikai császár i. m. (Idézet: 257. Eredetileg: Mary Antin: From Plotzk to Boston. A Young Girl’s Journey from Russia to the Promised Land. Princeton 1985. 42.) A wadowicei perről lásd még: Zahra, T.: Travel Agents on Trial i. m. 172-182.; Zahra, T.: The Great Departure i. m. 23-63. Zahra interpretációját több helyütt túlzónak és torznak tartom, főleg azért, mert a kivándorlók állami védelmét a szabad mozgás korlátozásának - sőt a vasfüggöny előképének - tekinti, különösen a korábbi írásában. (A kötetben már finomította téziseit.) A Magyarországra vonatkozó állításai sokszor tévesek. 14 Steidl, A.: On Many Routes i. m. 110. Bár Magyarországot e korszakban kivándorló államként tartjuk számon, a nemzetközi migrációban tranzitországként is szerepet kapott, elsősorban a Romániából távozó zsidók révén. 1900-ban vastag iratcsomó keletkezett erről, amely arról tanúskodik, hogy a magyar hatóságok nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ezek a tranzitutasok - egyúttal nemkívánatos személyek - ne telepedhessenek le az országban. Szinte minden megyéből érkezett róluk — többnyire az ilyen szándékra vonatkozó nemleges — jelentés. Miután sok romániai zsidó pénz és Amerikába szóló menetjegy nélkül érkezett, előfordult, hogy Ausztria vagy Németország területétől visszafordították őket. Ennek hatására hasonlóképpen jártak el a magyar hatóságok is, majd - miután Románia többször megtagadta a visszafordított utasok beengedését saját területére — akkor is megtagadták 19
