Századok – 2024
2024 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Neil Price: Die wahre Geschichte der Wikinger (Tringli István)
TÖRTÉNETI IRODALOM Neil Price DIE WAHRE GESCHICHTE DER WIKINGER Übersetzt von Ursula Blank-Sangmeister - Janet Schüffel S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main 2022. 746 oldal Vajon miért választotta a német kiadó a Vikingek igaz története címet a két évvel korábban, Children of Ash and Elm (Ash és Elm gyermekei) címmel angolul megjelent mű fordításául - teheti fel a kérdést az olvasó, mikor először kezébe veszi a viking történelemmel foglalkozó vaskos monográfiát. Miért kellett a történelem igazságát kihangsúlyozni? Talán két okból is. E történelem tele van hamis mítoszokkal. A vikingek soha nem hordtak szarvakkal díszített sisakot, és a csupa szabad emberből álló társadalmukat éppúgy el kell felejtenünk, mint az emancipált életet élő északi nők világát. Még amikor a „vad normannoktól” való megszabadulásért könyörögtek Kopasz Károly udvari kápolnájában, az északi társadalmaknak akkor is csupán a töredéke vett részt a hadjáratokban, a többség gazdálkodott és mesterségeket űzött. Egyetlen viking hajó egyetlen vitorlázatának elkészítéséhez egy ember három-négy évi munkaidejére volt szükség. A dán partok mellett talált egyik hajó ácsmunkája 2650 napot, kovácsmunkája pedig 13 500 órát vett igénybe. A másik ok bizonyára a mű megközelítésmódjában rejlik: a tárgyi maradványokból, a régészeti leletekből kiinduló, a reáliákon alapuló vizsgálatokból egy alapvetően társadalomtörténeti beállítottságú mű született, amely talán közelebb visz a viking történelem megértéséhez, mint a hadi eseményekre koncentráló írások. A régész szerző egész szakmai életét a viking múlt kutatása tette ki. Néhány személyes emlék: egy yorki latrina feltárása, Novgorod faforgáccsal felszórt utcáinak illata, a grönlandi Hvalsey romtemploma melletti fjord jéghegyeinek látványa, és mindezeknek a könyv lapjain való felidézése azt bizonyítja, hogy Neil Price a múltat minden érzékszervével képes felfogni. Price már munkája elején leszögezte, hogy a viking szót használja majd arra a népre, amelynek történetét bemutatja. Próbált következetes maradni a névhez, néha mégis találkozunk a normann szóval is. A két kifejezésnek különböző jelentést tulajdonít: az előbbi általában jelöli Skandinávia lakóinak többségét - a félnomád lappokat természetesen nem -, az utóbbi már csak akkor jelent meg az ellenség tollán, amikor elhagyták hazájukat. Érdemes az etimológiánál elidőznünk: a viking szót a források leggyakrabban ’kalóz’ értelemben használták, valójában azonban az óészaki vik ’tengeröböl’ rejlik mögötte, a vikingek tehát eredetileg ’öböllakók’ voltak. A könyv fél évezred történetét adja elő, és három nagy időrendi egységre tagolódik. Az első az 5-7. századba kalauzolja az olvasót, a második a klasszikus viking korba: a hétszázas évek elejétől a 10. század kezdetéig tartó évekbe, végül pedig az ezután következő, all. század közepéig terjedő időszakba. A viking identitást őrző három nagy skandináv államban különbözőképpen nevezik e korszakokat. Az 550—750 közti két évszázadot Norvégiában Meroving, Svédországban Vendel, Dániában pedig későgermán vaskorszaknak hívják, az ezután következő három évszázadnak azonban már mindenhol egységesen viking kor a neve. A Vendel-korszak a svéd Uppland tartományban fekvő lelőhelyről kapta a nevét, ahol a hajós temetkezések egész sora került felszínre. A 6. századi korszakváltás egy súlyos klímakatasztrófához köthető: két, egymást követő vulkánkitöréshez, amelyek közül az első 536-ban valahol a trópusokon, a második 539-540-ben a mai El Salvadorban történt. A hatalmas mennyiségű vulkáni hamu a légtérbe került, ennek következménye pedig mintegy nyolcvan éven át érezhető volt. A közvetlenül a kitörés után bekövetkező lehűlés, a termőterületek drasztikus visszaszorulása és az erdőpusztulás Skandináviában is hosszú távú társadalmi következményekkel járt. Ekkor jött létre az az északi társadalom, amelynek fontos része lett a helyi vezetők csarnokaiban tartott 181 SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 181-183.
