Századok – 2024

2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)

KL ASZÓDI

KONCENTRÁCIÓS TELEP MŰKÖDÉSE (1914-1917)

Internálás Magyarországon az első világháború alatt

A korabeli meghatározás szerint a hadiállapot életbe lépése a két hadviselő fél között a hadakozó államok és ezek polgárainak egymással szembeni különleges viszonyrendszere.6

Aktív és passzív hadiállapotot különböztettek meg egymástól. Az internálás szempontjából a passzívnak van jelentősége, ami a harcokban részt nem vevő személyekre és azok vagyonára vonatkozott. A hadiállapot jogkövetkezményei közé tartozott — sok egyéb mellett — az ellenséges ország állampolgárainak fokozott ellenőrzés alá vonása, szabadságának korlátozása, végső esetben internálása.7

A világháború kirobbanásakor a legtöbb hadviselő állam meg is kezdte a területén élő, ellenséges országokhoz tartozó állampolgárok összegyűjtését. A táborokba zárás vagy felügyelet alá helyezés Európa országaiban eltérő módon és gyorsasággal történt. Magyarországon 1914 vége felé ugyan még nem került sor külföldi állampolgárok nagyobb számban történő internálására, de öszszeírásuk már megkezdődött.8

6 Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Szerk. Ravasz István. Bp. 2000. 226.

7 Uo.

8 8626/1914. B.

M.

rendelet. A monarchiával hadi állapotba jutott államok internálva nem lévő alattvalóinak összeírása. Belügyi Közlöny, 1914. november 16. 707.

9 Ezek közül talán a leglényegesebb az 1915. április 9-én kiadott 10962/1915. B.

M.

rendelet (A rendőri felügyelet alá helyezésnek és az őrizet alá vételnek szabályozásáról) volt, amelynek értelmében az állam érdekeinek, a közbiztonságnak és a közrendnek a hadviselés szempontjából való veszélyeztetése esetén, a problémás személyeket kitiltással, rendőri felügyelet alá helyezéssel vagy őrizetbe vétellel lehetett sújtani. A rendelet a korábban alkotott jogszabályok mintegy kvintesszenciájaként irányadó volt a háború alatt. - Belügyi Közlöny, 1915. április 18. 379-384.

Csaknem egy tucat rendelet intézkedett a civil internáltakról.9

Ezek alapján az úgynevezett „internált polgári személyek” körén belül két csoportot lehet egymástól megkülönböztetni:

1. A

rendőrhatósági felügyelet alatt állók, vagyis azok, akiknek (legyenek azok magyar vagy külföldi állampolgárok) az ország bizonyos vidékein való tartózkodása a hadviselés vagy az állam biztonsága szempontjából aggályos volt. Őket vagy kényszerlakhelyre utasították vagy korábbi lakhelyükön maradhattak rendőri felügyelet alatt;

2. rendőri

őrizet alá helyezett civilek, akik a rendőrhatósági felügyelet alatt sem lakhattak szabadon, csak internálótáborban.

A tanulmányban vizsgált külföldiek az enyhébb fogva tartási formát jelentő rendőri felügyelet alatt álltak. Ennek is az volt a lényege, hogy a biztonsági szempontból veszélyesnek ítélt külföldi (vagy magyar) állampolgárokat a frontvonalaktól távol helyezzék el, valamint az, hogy megfosszák az ellenséget fegyverképes állampolgáraitól. Ez a (főként) nyugat-európai polgárok esetében olyan 167