Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)
SOMOGYI LÁSZLÓ - mondhatni finomított - módon valósult meg, hogy azokat, akik régebb óta éltek már az országban, és megélhetésükről képesek voltak maguk is gondoskodni, meghagyhatták korábbi lakhelyükön. Ám ehhez a kiváltsághoz meghatározott számú napi vagy heti jelentkezési kötelezettség társult az adott település rendőrhatóságánál. Koncentrációs telepekre elsősorban azok kerültek, akik csak rövidebb idő óta tartózkodtak Magyarországon, esetleg épp átutazóban voltak, és ekkor vették őket őrizetbe.10 A koncentrált módon való őrzést feltehetően praktikus okok is indokolták, hisz az embereket tömegben könnyebb volt felügyelni, mint külön-külön. 10 Paul de Montfort: Egy háborús internált élményei Magyarországon. In: A magyar művelődés története I —II. Szerk. dr. Lukács György. H. é. n. [1929] II. 444-448. 11 A vonatkozó rendelet 2. pontja kimondta, hogy az ellenséges államok hadra fogható (férfi) állampolgárait a hatóságoknak nem kell okvetlenül őrizetbe vennie, de szorosabb ellenőrzés alá kell vonni őket. 3009/1914. B. M. rendelet. A hadviselés érdekében felügyelet (őrizet) alá helyezendőkkel vagy eltávolítandókkal szemben követendő eljárás. - Belügyi Közlöny, 1914. augusztus 30. 573-575. 12 Annak ellenére, hogy ezeknek a telepeknek a korabeli dokumentumokban megjelenő hivatalos elnevezése „internáltak koncentrált telepe” volt, ezek természetesen semmilyen formában nem hasonlítottak a nemzetiszocialista Németország által a második világháborúban felállított lágerekhez. 13 Aszód mellett feltehetően koncentrációs telep működött még Alagon, Kiskunhalason, talán Kecskeméten, illetve a Heves megyei Gyöngyösön. A vonatkozó források a teljesség igénye nélkül: Alag: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), K 148 Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Belügyminisztériumi iratok 1857-1953 (a továbbiakban: K 148), 484. d. 8511/1914. Gróf Batthyány Elemér úr Alagon való megjelenése tárgyában, 1914. nov. 7.; TNA FO 383/245, No. 210.573/1917. British subjects who are interned or confined in Austria, 2 October, 1917. Kiskunhalas: MNL PML IV. 429.a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai 1913-1944 (-1950), 35. d. 4342/1916. Kiskunhalasra utasított Cussar Alajos fiumei lakos újabb tartózkodási helye, 1916. aug. 23.; Silvino Gigante'. Storia del comune di Fiume. Firenze 1928. 164.; Elmiro Franchi: Awenimenti humani di un quarto di secolo (1894-1919). Fiume. Rivista di studi Humani 4. (1956) 1-2. sz. 99. A forrás rendelkezésemre bocsátásáért köszönet illeti Mellace Katalint. Kecskemét: A spanyol nagykövet látogatásai az internáltaknál. Az Est, 1915. április 28. 3. Gyöngyös: uo.; Archives Nationales (France), Ministère de l’Intérieur, F 23 Services extraordinaires des temps du guerre, F 23/6 Internés civils français en Allemagne et en Autriche-Hongrie, Guerre 1914-1918 (a továbbiakban: ANF F 23/6), Service des Réfugiés, rapatriés et internés civils (1914-1920). Prisonniers en Autriche-Hongrie (juin 1917-oc4 tobre 1918) dont un dossiersur le camp de Gyöngyös en Hongrie (mars 1917-août 1918). Az úgynevezett „koncentrációs telepek” testesítették meg tehát a fogva tartás humánusabb változatát.11 Maga a „telep” kifejezés nem teljes mértékben helytálló, hiszen nem egy egybefüggő, fizikai korlátokkal (fallal vagy szögesdróttal) elkerített, barakkokból álló egységre kell gondolni. A hatóságok valójában egy települést jelöltek ki, ahová a hadiállapotba került országokhoz tartozó civileket koncentrálták.12 Az ide kerülők — Aszód példájából kiindulva — a maguk által bérelt házakban laktak, nem is feltétlenül egy tömbben, hanem szétszórva a településen.13 Élelmezésükről maguk gondoskodtak, sőt munkát is vállalhattak, amivel hozzájárulhattak megélhetési költségeik fedezéséhez. Mozgásuk szabad volt a településen belül, illetve korlátozott mértékben azon kívül is, de külön hatósági engedéllyel a fővárosba is el-elutazhattak. 168
