Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
Bencsik Péter A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG A GLOBALIZÁCIÓ 19. SZÁZADI HULLÁMA IDEJÉN* Bár a globalizáció számos módon meghatározható, a definíciók egyik közös eleme a tőke, az áruk, az eszmék és az emberek világrészek közötti áramlásának felgyorsulása.1 A migráció erősödése tehát egyike a globalizáció megnyilvánulásainak. A legtöbb történelmi jelenséghez hasonlóan a globalizáció sem egyenes vonalban fejlődik, hanem inkább hullámokban halad. Az első globalizációs hullám — ha eltekintünk a globalizáció korábbi előzményeitől — az 1870-es évektől 1914-ig tartott. Nem meglepő tehát, hogy ebben a szűk fél évszázadban zajlott le a magyar történelem egyik legnagyobb kivándorlási hulláma, amely elsősorban az Egyesült Államokba irányult. Az amerikai kivándorlás az 1880-as évek elején lépte át az évi tízezer főt, de az első világháború előtti bő egy évtizedben, 1903-tól kezdődően, az évi átlaga már a százezer főt is meghaladta. E számok a magyar állampolgárokat és nem a magyar anyanyelvűeket foglalják magukba. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a nemzetiségek, főleg a szlovákok és a rutének, jelentősen felülreprezentáltak voltak a távozás mellett döntők körében. 1 Tomka Béla: Globalizáció: jelentések és definíció. (HistGlob Working Paper 10.) Szeged 2023. 12- 13. ( http://globtort.bibl.u-szeged.hu/histglobwplO/ , letöltés: 2023. jún. 24.) 2 Mindezekről évtizedek óta jelentős szakirodalom létezik. A legfontosabbak: Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon 1849-1914. Bp. 1980; Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Bp. 1982; Szántó Miklós: Magyarok Amerikában. Bp. 1984; „Valahol túl, meseországban...” Az amerikás magyarok, 1895-1920. I-II. Vál., szerk. Albert Tezla. Bp. 1987; Dániel Ferenc — Orosz István: Ah, Amerika! Dokumentumok a kivándorlásról, A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen globális és transznacionális jelenségek befolyásolták a magyar kivándorlómozgalmat a dualizmus évtizedeiben. Hogyan változott a kivándorlás hazai szabályozása, milyen nemzetközi mintákat követett, és milyen - kívülről érkező - gazdasági folyamatok alakították annak menetét? Hogyan illeszkedik a globális migrációba a korszak magyar kivándorlása? Miként befolyásolta ezt az Egyesült Államok bevándorlási politikája, illetve a transzatlanti hajózás fejlődése? Milyen következményei voltak a kivándorlásnak Magyarország nemzetközi megítélésére, illetve milyen hatást gyakorolt egyes magyar jogintézmények formálódására, illetve a politikai folyamatokra? A fenti kérdésekből következően nem célom az, hogy a kivándorlás hazai, úgynevezett „taszító” (push) faktorait vizsgáljam, mint ahogy az amerikai letelepedés és integrálódás folyamatait, a magyarok ottani szerveződését sem.2 A dualizmus kori * A tanulmány az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport (a projekt száma: 0322107) támogatásával készült. 15 SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 15-42.
