Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER magyar kivándorlást tehát nem egészében elemzem - ezt a terjedelmi korlátok sem tennék lehetővé —, csak a globalizációval összefüggő néhány elemét tárgyalom, többek között a magyar kivándorlásra ható vonzó {pult) faktorokat. A migráció fő vonásai Európában A magyar kivándorlás sajátosságainak ismertetése előtt érdemes kitekinteni Európa más térségeire, mivel sok esetben hasonló folyamatok zajlottak le az egész kontinensen. Az európai kivándorlás súlypontja a hosszú 19. században egyre keletebbre és délebbre tolódott. A század első felében a Brit-szigetekről indult el az emigránsok többsége, majd a század közepén a német területek váltak a fő kibocsátóvá. 1880-tól Olaszországból, Kelet-Közép-Európából, majd Spanyolországból és Oroszországból is jelentős hullám indult el. A legtöbb kibocsátó országban találhatók olyan térségek, amelyek jelentősen felülreprezentáltak voltak az emigrációban.3 A már Amerikában született generációk egyre fokozódó ellenszenvvel figyelték a század végén érkezőket, akik fejletlen, elmaradott területekről jöttek, és nagy részük nem tudott írni, olvasni. Ráadásul eltérő szokásokkal rendelkeztek, s a gyors beolvadás helyett a hagyományaikhoz ragaszkodva, hajlamosak voltak az elkülönülésre. Az új bevándorlóknak nevezett csoport növekvő idegenellenességet váltott ki. Egyre jobban megerősödött a nativista ( oshonossági’) mozgalom, amely a bevándorlás korlátozását, illetve az érkezők megválogatásának igényét tűzte zászlajára. Az új bevándorlókat olyan alacsonyabb rendű embereknek tartották, akik radikális mozgalmakat támogatnak és nem kívánatosak az amerikai társadalom számára. Az első világháború előtt a mozgalom ugyan még nem ért el jelentős sikereket, de hatására az idegengyűlölet és a rasszizmus számottevően növekedett már ekkor is.4 1896-1914. Bp. 1988; The Hazardous Quest. Hungarian Immigrants in the United States 1895— 1920. A Documentary. Ed., transi. Albert Tezla. Bp. é. n. [1993]; Julianna. Puskás: Ties that bind, ties that divide. 100 years of Hungarian experience in the United States. New York, é. n. [2000]; „Egy szívvel két hazában.” Az amerikás magyarok, 1895-1920. Vak, szerk. Albert Tezla. Bp. 2005. 3 Annemarie Steidl: On Many Routes. Internal, European and Transatlantic Migration in the Late Habsburg Empire. West Lafayette 2021. 103. Az európai kivándorlás okairól és kibocsátó térségeiről lásd Dudley Baines: Emigration from Europe, 1815-1930. (New Studies in Economic and Social History 11.) Cambridge-New York-Oakleigh 1995. 21-38. 4 John Higham: Strangers in the Land. Patterns of American Nativism 1860-1925. New Brunswick- London 1988. (Első kiadás: 1955); Brian N. Fry: Nativism and Immigration. Regulating the American Dream. New York 2007. Az új bevándorlókat nagyobb számban kibocsátó országok, a Monarchia mindkét fele, Olaszország és Oroszország előírták, hogy a kivándorlóknak útlevéllel kell rendelkezniük. A globalizálódó világ jelentős részén ugyanakkor az országhatár átlépéséhez nem kellett útlevél. Kivételt csak a hagyományos 16
