Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
KÉT VÉGVIDÉK SZOLGÁLATÁBAN Érdemes talán megemlíteni, hogy Ali javadalmának összege ezt követően már nem változott. 590 083 akcsét erősítettek meg berátjában 1580 júliusában, sőt utolsó ismert kinevezésében is: „a korábban 590 083 [akcsényi] hásszal Herszek szandzsákjából elbocsátott Ali bégnek Móra szandzsákja [9]91 évének zilhiddzse első harmadában (1583. december 16—25.) kiutaltatott”.43 Érthető, hogy az összeg hosszú éveken át nem emelkedett: túlkapásai miatt karrierje átmenetileg megfeneklett. Móra (Peloponnészosz, Görögország), akárcsak Hercegovina, azon szandzsákok közé tartozott, amelyeknek bégjeit, szpáhijaikkal együtt, a szafavida— oszmán háború kezdetétől kirendelték a kaukázusi frontra.44 így a Szinán-féle hadjárat után másodszor is lehetősége nyílt a keleti fronton bizonyítani. 199., 247.; Toma Popovic: Spisak hercegovackih namesnika u XVI veku. Prilozi za Orijentalnu Filologiju 16-17. (1970) 98. 43 BOA KK 262. 2. 44 1579-ben arra utasítják a szandzsákbéget, hogy nevezzen ki egy helyettest a szandzsák őrzésére, aki a 3000 akcsés tímár-birtokosokkal őriztesse a tartományt, míg a 3000 akcsénél nagyobb javadalommal rendelkező szpáhikkal haladéktalanul csatlakozzon a hadjárathoz. - BOAMD 32. (482., 618., 650. parancsok). Hasonló parancsot intéztek Janja, Ohri, Tirhala, Selánik, Elbaszan, Avlonja, Uszküb, Móra, Delvine, Vidin, Iszkenderijje és Aladzsahiszár bégjeihez 1583 januárjában. - BOAMD 47. 249.; Bekir Kütükoglu: Osmanh-Iran Siyâsî Münâsebetleri I. 1578-1590. (Istanbul Universitesi Edebiyat Fakültesi yayinlan 888.) Istanbul 1962. 129. 45 Thúry József: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. Századok 26. (1892) 5. sz. 400. A keleti hadszíntéren III. Murád (1574-1595) uralkodásának legjelentősebb eseményei közé számított a 12 éven át szakadatlanul tartó oszmán—szafavida háború (1578—1590), amelynek e tanulmány főszereplője aktív részesévé vált. A háború — az Oszmán és a Szafavida Birodalom közötti vallási-ideológiai ellentéteken túl - a két állam ütközőzónájában fekvő kaukázusi területekért folyt, ahol perzsa vazallus tartományok terültek el. Az egyes hadjáratok főbb eseményeit nemcsak ütközetek, hanem az egyes tartományok kulcsát alkotó várak bevétele, majd újjáépítése/megerősítése képezte. Ali bég és fia, Arszlán ezen történések láncolatában bukkan fel a mai török—örmény—grúz—azeri határvidékeken. Thúry József írása alapján a kaukázusi hadszíntéren való megjelenésük időpontjaként az 1578. év honosodott meg történetírásunkban. Pecsevi a gyermekéveiről írva emlékezett meg a bég pécsi látogatásáról, amelyből Thúry azt a következtetést vonta le, hogy „Szári Ali pedig okvetetlenül az 1578. év előtt volt Pecseviék vendége; mert a mondott évben a Persia ellen indított hadjáratra ment, amely után Csildir béglerbégjévé Ion s e minőségben hal meg.”45 A történetíró szavaival összevetve: „mikor ereje és hatalma teljességében volt, a perzsiai 153
