Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
FÓTI MIKLÓS hadjáratra rendelték őt, s Csildir beglerbégje lett és e múlandó világot ott hagyta el”.46 Csakhogy a tevcih defieri Csildir fejezete nem tartalmazza Ali bég nevét: 1579 augusztusával nevezik ki első beglerbégjét, Musztafa pasát, utódait pedig gyakran emlegetik az oszmán krónikák és defterek, de Ali nincs közöttük. Thúrynak azt az állítását, miszerint 1578-ban, tehát a szafavida háború első évében elhagyta volna Szigetvárt, a forrásokban nem találni. Gyaníthatóan úgy gondolta, mivel Csildirnél 1578-ban volt egy jelentős csata,47 ebben Alinak részt kellett vennie, hiszen Pecsevi szerint itt lett beglerbég. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy részese volt az eseményeknek, ám felhozható ellene, hogy Musztafa Ali történetíró, aki az első keleti hadjárat írnokaként kísérte Lala Musztafa pasa szerdárt 1578—1579-es sirváni hadjáratára, ekkor nem említi a béget (ellentétben a későbbiekkel).48 46 Török történetírók III. 1566-1659 i. m. 83. 47 Peçevi, I.: Peçevi Tarihi i. m. II. 35. 48 Cornell H. Fleischer: Tarihçi Mustafa Ali . Bír Osmanli Aydin ve Bürokrati. (Tarih Vakfi Yurt yayinlari, 37.) Istanbul 1996. 81. 49 ÖStA HHStA Türkei I. Karton 43. Konv. 1. 1580. X-XII. föl. 198-199. Franz Jurkovitsch Rudolf császárnak, 1580. dec. 24. 50 Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 165.; Elma Korié: Nekoliko osmanskih dokumenata o dogadajima u dalmatinskome zaledu u drugoj polovini 16. stoljeca. Povijesni prilozi 48. (2015) 73. - Koric Ferhád budai pasa testvérének, a klisszai Alinak (Ali-beg Sokolovic) és a Szokolluk egy másik, oldalágába tartozó szegedi/esztergomi/fehérvári Kara Ali bégnek az összetévesztéséről szól tanulmányában (identitásváltásnak nevezve a jelenséget), bár konkrét esetek bemutatása nélkül. Kara Ali és a klisszai Ali bég összecserélésére lásd Uros Dakic: The Sokollu Family Clan and the Politics of Vizierial Households in the Second Half of the Sixteenth Century. MA-szakdolgozat (Közép-európai Egyetem). Bp. 2012. 59. 51 „Arzlan Beg, niughatatlan Ali Pasa fia, mely Ali Zolnoki es zigethi Begis volt. Az Arzlan törökwl szinte azt részi az mit Magiarul Orozlan, idest, Leo.” - Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata. Szerk. E. Abafly Erzsébet - J. Fodor Adrienne - Sinkovics István. (A magyar nyelvtörténet forrásai 2.) Bp. 1991. 33. Nemcsak Pecsevi tévedhetett a keleti határvidéken zajló harcok tekintetében. Egy, 1580-ból származó, Rudolf császárnak írt feljegyzés szerint török vereségről érkeztek hírek Perzsiából, ahol állítólag Ali, volt szigeti, majd klisszai, végül hercegovinai bég egész seregével elesett.49 A kortársak számára ismert volt, hogy részt vett Szinán hadjáratában, de az 1583-as morai kinevezésének bemutatásával már cáfoltam halálhírét. A jelentés azt mutatja, amelyre már több kutató felhívta a figyelmet: a Portán rendszeresen összekeverték a különböző szandzsákok élén álló, azonos nevű bégeket.50 Szári Ali keleti hadszíntéren véghez vitt tetteinek és halála körülményeinek feltárása a fiára, azaz Arszlán bégre vonatkozó források segítségével egészíthető ki.51 Nevét csak néhány krónika említi, de azokból további információkat nyerhetünk apjával kapcsolatban. Pecsevi krónikájában a Szári Alit ismertető részhez illesztette hozzá a bég fiának rövid életútját: „Arszlán bég, az előbbinek [azaz 154
