Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
FÓTI MIKLÓS Hosszú szigeti működésének végét a közelmúltban tárta fel a szakirodalom. Sz. Simon Éva a szigetvári adóztatási határ átrendeződésének vizsgálata során mutatott be egy olyan követjelentést, amelyből pontos képet kapunk a Szári Ali szigeti tevékenységének véget vető eseményekről.25 Ungnád Dávid 1577 szeptemberében arról tájékoztatta Rudolf császárt, hogy a korábbi szigetvári bég (Pírsziz Ali) panaszbeadványában azt hozta fel utódja ellen, hogy „[...] mintegy négyéves bégsége alatt gyakran kibontott zászlókkal vonult fel, és több mint 17 000 embert hurcolt már el, és több mint 500 települést tett pusztává. A kor társak attól féltek, ha tovább marad posztján, az egész terület el fog néptelenedni. A beszámoló szerint a Dráván túli Kapronca környéki és a Zala megyei lakosság a portyák következtében önként hajtott fejet neki, mivel a Habsburg uralkodó nem tudott megfelelően gondoskodni a védelmükről. Megbízottaik által először 3000 tallér védelmi pénzt küldtek el Szári Alinak, aki a pénzt elfogadta, majd megölette a küldötteket. Ezután újabb 7000 tallér átadásáról szól a beszámoló, és arról, hogy azzal egy időben több, mint 200 település vállalta a tribut, azaz adó fizetését.”26 A jelentésben foglaltak egybeesnek Pecsevi — korábban idézett — állításaival. Sz. Simon Éva éppen azt mutatta ki, hogy 1574-1575-ben jelent meg jelentős számú combusta, illetve deserta jelzővel illetett, felégetett és elhagyott hely a magyar forrásokban.27 25 Sz. Simon Eva: A hódoltatás stratégiája, avagy az Oszmán Birodalom magyarországi határainak vizsgálata az adóössszeírások tükrében. In: Elet a török hódoltságban 1. Válogatott tanulmányok (2013- 2019). Szerk. Sudár Balázs. Pécs 2022. 123. 26 Uo. 27 Uo. 121. 28 1578 végén újra szigeti bégként találkozunk vele: Ali ekkor sikertelenül próbálta megakadályozni Baj csávát felépítését. „[...] a szigeti Ali bég háromezer lovassal, a mieink szándékának elbontására egynéhány pár mezei falkonyokat is hozván magokkal, eljőve.” - Istvánfíy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 41. Sz. Simon Éva úgy értékelte az őrizet alatt tartást, hogy a budai pasa ezáltal alibit biztosított a békebontó bég számára. - Sz. Simon E.: A hódoltságon kívüli „hódoltság” i. m. 174-175. 29 Musztafa pasa levele Miksának, 1576. május 7. A budai basák magyar nyelvű levelezése 1. 1553- 1589. Szerk. Takáts Sándor - Eckhart Ferenc - Szekfű Gyula. Bp. 1915. 103. 30 Musztafa pasa levele Hanns Trautson főudvarmesternek, 1576. május 22. A budai basák magyar nyelvű levelezése i. m. 106. A budai pasák levelezéséből látható, hogy a panaszáradat hatására a béget már 1576-ban leállították, Pestre idézték, ahol ideiglenesen28 szoros őrizet alatt tartották: „Az ziget vary bek dolgát my jllesse, jm maid égi holnapia lezön hogi hozzánk jwth, es akart velőnk szömben lönny, kinek my szömeliet sem akartuk latny, ki mastannis Pestön vagion, ciak hogi az niakan lancj nincien, es az lábán vas, de mind az áltál nagi őrizet alath vagion, ki feleöl az sok panazolkodast immár zinten, el vntuk”.29 Illetve „vagion más fel holnapia hogi az bek jt Pestön vagion, az mint ez elő th való leuelwnkbennis jelöntwk, ciak hogy az vas nincien az lábán, de azért vgian öryzet alat vagion”.30 150
