Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
TOMKA BÉLA globalizálódó műfajai elhagyták forrásvidéküket, attól kezdve tudományosan nem célravezető ezeket továbbra is egy konkrét államhoz kötni, hanem inkább „köröző—keringő” jelenségként érdemes szemlélni ezeket, amelyeket a világ különböző pontjain lévő befogadók folyamatosan formálnak. A blokk negyedik tanulmányában Simonkay Márton több perspektívából is vizsgálja az osztrák és a magyar folyóátalakítási terveket és e két ország környezetvédő mozgalmainak működését az 1980-as években, kitekintve a rendszerváltozás utáni időszakra is. Egyrészt a dunai vízlépcsőre vonatkozó államközi tárgyalásokkal és megállapodásokkal foglalkozik, majd egy jellegzetesen transznacionális jelenséget, a két országban működő környezetvédő mozgalmak kapcsolatait és egymásra hatását mutatja be. Megjelenik az összehasonlítás is: Magyarország és Ausztria határa egyben két világrendszer érintkezési vonala is volt ebben az időszakban, így ez a perspektíva átfogóbb következtetésekre is lehetőséget adhat. A transznacionális kapcsolatok és a globális kontextus - a környezeti problémák múltbeli alakulásának elemzése során — már csak azért is indokolt, mert — mint a szerző is rámutat — a legtöbb ökológiai veszély a politikai határoktól függetlenül jelentkezik, és jelentkezett már a vizsgált időszakban is. A vizsgált eset sajátossága, hogy Magyarországon egyrészt a vasfüggöny erősen akadályozta a környezetvédők külföldi kapcsolatainak kiépítését, másrészt viszont azok tevékenységének politikai dimenziói különös figyelmet váltottak ki a határokon túl. A korabeli magyarországi környezetvédő mozgalmak erős átpolitizáltsága hozzájárult ahhoz, hogy azok a rendszerváltozás után nem tudták fenntartani szervezettségüket, és ennek hiányát a megjelenő globális ökológiai szervezetek - mint a WWF és a Greenpeace — sem pótolhatták. A címben szereplő kapcsolódások tehát több értelemben is megjelennek az itt közölt tanulmányokban. Utóbbiak ugyan eltérő időszakokkal és témákkal foglalkoznak, valamint megközelítéseik is sokszínűek, de összeköti őket, hogy a kutatás tárgyát annak szélesebb kapcsolatrendszerében szemlélik, vagy eleve a határokon átnyúló összeköttetések állnak a vizsgálat középpontjában. Eközben a szerzők tudatosan kapcsolódnak a bemutatott irányzatok kérdésfeltevéseihez, továbbá felhasználják azok módszereit és eredményeit. A négy tanulmány együttes közlése még láthatóbbá teszi a bennük egyenként is meglévő törekvést a magyar történelem tágabb, transznacionális vagy akár globális kontextusban való tanulmányozására. Tomka Béla 14
