Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
KAPCSOLÓDÁSOK jelentős hatást gyakoroltak a vonatkozó európai rendelkezésekre. A globális méretekben zajló kivándorlás még a tisztán nemzeti hatáskörbe tartozó, a nemzeti szuverenitás fontos elemének tekintett állampolgársági jogra is hatott, amelynek legfontosabb kifejeződése Magyarországon a kettős állampolgárság bevezetése volt a századfordulón. A tanulmányból mindemellett az is kitűnik, hogy a 19. század végi globalizációval párhuzamosan territorializáció is zajlott Európában és így Magyarországon is, legalábbis ami a határellenőrzési rendszer kiépülését, s különösen a határátlépések szabályozását illeti. Mint láttuk, a globális történelem és a globalizáció történetének kutatása különös érdeklődést mutat a történeti folyamatok térbeli dimenziója iránt. Koloh Gábor hasonló kérdésfeltevéssel dolgozik, amikor a térérzékelés változásait vizsgálja paraszti környezetben a 19-20. századi Magyarországon. Ennek során főként parasztcsaládok több generáción át vezetett naplóit és feljegyzéseit dolgozza fel, amelyek között több különleges értékű forrás található. Eredményei szerint a paraszti térérzékelésben, a vizsgált periódusban lassan következett be változás. Bár az elemzett feljegyzéseket készítő földművesek meszszi földrészről származó növényeket - burgonyát, dohányt és kukoricát - termesztettek, s a világpiaci folyamatok is hatottak életükre, sokáig kevés nyoma volt földrajzi perspektívájuk globális kitágulásának. Jelentősebb változást ebben az első világháború hozott, amikor már a falusi lakosság gondolkodásának írásos nyomaiban is megjelent a távíró, a repülés és a tengeralattjáró, vagyis feltűntek a távoli kontinensek közötti kapcsolattartás eszközei. Baráth Katalin a globális tömegkultúra műfajainak magyarországi elterjedését vizsgálja a 20. század első évtizedeiben: különösen a különböző nyugati eredetű zenei áramlatok és táncok, továbbá a mozi és a labdarúgás tanulmányozására kerül sor munkájában. Eközben explicit módon megjelenik a globalizációtörténet számos frekventált kutatási problémája, mint a kulturális homogenizáció kérdése és a hibridizáció jelensége. Különösen érdekes annak bemutatása, hogy a globális transzferek milyen akadályokba ütköztek, a tömegkultúra külföldről származó műfajai és alkotásai milyen ellendiskurzusokkal találkoztak. Ennek során a szerző azt is demonstrálja, hogy a globalizációnak tulajdonított kulturális homogenizációtól való félelem nem új jelenség, hanem már közel százéves múlttal rendelkezik, miközben e diskurzus nyelvezete nagyban átalakult. A kutatásból szintén kitűnik, hogy a globalizáció gyakori gazdaságközpontú kutatásának eredményeivel szemben, az első világháború időszaka nem fékezte le minden területen a globalizációt, hanem a kultúrában inkább gyorsulást látunk Magyarországon is. A tanulmány más, a tömegkultúrán belüli példákkal is illusztrálja, hogy a globalizáció egyenetlenül terjed, mind időben, mind pedig az egyes aspektusait tekintve. Meggyőző a szerzőnek az a következtetése, hogy mihelyt a tömegkultúra 13
