Századok – 2024

2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?

TÓTH ENDRE

amikor Diocletianus

284-ben

Numerianus császár halálát Aper

praefectus praetorio megölésével

bosszulta meg.198

A kelta—germán mitológiában és jelképeken a vaddisznó leggyakrabban pozitív szerepben jelent meg.199

A disznónak a 79. (80.) zsoltárban200

és az evangéliumi hasonlatokban olvasható negatív megítélése miatt az állat a keresztény ábrázolásokon és elbeszélésekben az ördög jelképeként jutott szerephez.201

Hrabanus Maurus

így

írt: „A vadkan jelzi e század fejedelmeinek vadságát [...] spirituálisán pedig a vadkan vadsága és szer feletti ereje miatt ördögként érthető”.202

A 9. századi salzburgi kalendáriumban a november hónapot vaddisznóvadászattal ábrázolták.203

Der Eber und der Heros (Ktistes). In: Altmodische Archäologie. Festschrift für Friedrich Brein. CDROM. Hrsg. L. Dollhofer et al. Wien 2000. 167-176.

198 Flavius Vopiscus:

Carus,

Carinus, Numerianus, c.

XIV-XV

In: Császárok

története (Historia

Au

gusta). S. a.

r. Burai

Erzsebet

et

al.

Debrecen 2003. 567.

199 Friedrich Pfister: Das

Bild des Ebers als Amulett und Symbol. Serta

Kazaroviana.

Commentatio

nes gratulatoriae Gabrielo

Kazarov oblatae

a.d.

XVII. kai.

nov.

MCMXLIV (Izvestiya na Balgarskiya arkheologicheski Institut = Bulletin de

l’Institut Archéologique Bulgare

16.) Sofia 1950. 249-255.; Birkhan, H: Germanen und Kelten i. m. 457-462.; Helmuth Beck: Das Ebersignum im Germanischen. Ein Beitrag zur germanischen Tier-Symbolik. (Quellen und Forschungen zur Sprach- und Kulturgeschichte der germanischen Völker, Neue Folge 16/140.) Berlin 1965; Helmuth Beck: Eber. In: Reallexikon der germanischen Altertumskunde. Berlin-New York 1973-2008. VI. 328-336.

200 „Exterminavit

eam aper

de silva,

et

singularis

ferus depastus est eam”; „Az

erdei vadkan pusztíthatja / s legelője lett az erdő vadjainak”.

201 A vaddisznó kora középkori szerepéről: Egon Wamers: Salins

Stil

II

auf

christlichen Gegenständen. Zur Ikonographie merovingerzeitlicher Kunst im 7. Jahrhundert. Zeitshchrift für Archäologie des Mittelalters. 36. (2008) 46-50.; Wilfried Schouwink: Der wilde Eber in Gottes Weinberg. Zur Darstellung des Schweins in Literatur und Kunst des Mittelalters. (Kulturgeschichtliche Miniaturen) Sigmaringen 1985; Georg Scheibelreiter: Wappenbild und Verwandschaftsgeflecht. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 53.) Köln 2009. 11-20., 37-38.

202 „Significat

autem aper

ferocitatem

pricipum

hujus

saeculi [...]

Spirituali

ter

autem

aper propter ferocitatem et fortitudinem nimiam diabolus intelligi potest” - De universo (idézi

Lisolette

Stauch:

Eber. In: Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. München 1931—. IV. 665-674).

203 Liber calculationis,

Wien,

Österreichische Nationalbibliothek; Michael Imhof- Christoph Winterer:

Karl der Grosse. Leben und Wirkung, Kunst und Architektur. Petersberg 2013. 106. Erről

a képről további irodalom és a hónapábrázolásokról: Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk. Szelestei N. László (OSZK kiadványai, Új sorozat 3.) Bp. 1989. 273-296.

204 „Ernust dux

Alemannorum in

venatione

ingratis sagittatus interiit” - Annales Altahenses maiores i. m. a. 1015, 17.; A Babenberg

herceg

halálának gyanús körülményeiről: Bagi Dániel— Veszprémy László: Udvari és populáris regiszter a XI-XII. századi magyar és német krónikákban. Hadtörténelmi Közlemények 130. (2017) 699-718., 708.; Halmágyi Miklós: Bűnbánat és emlékezés merseburgi Thietmar krónikájában. Acta

Universitatis Szegediensis.

Acta

Historica 137.

Szeged 2015. 28.

Akárcsak napjainkban, vadászbalesetet nemcsak az állatok, hanem emberi tévedés is okozhatott: a vadásztársak egymást is megsebesíthették. Ernő sváb herceget 1015-ben kísérője nyila sebezte halálra.204

Adam

Franz Karl von Schwartzenberg herceget

egy vadászat alkalmával VI. Károly császár sebesítette meg halálosan (1732. június 11.). IV. (Bajor) Lajos császár 1347-ben medvevadászaton elszenvedett szívrohamban halt meg. Nem volt ritka baleset az 138