Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE Oroszvár neve annyit jelent, mint bármelyik másik, orosz népnevet tartalmazó helynév, amelyek közül Kristó gyűjtése 74-et tart számon.131 Továbbra is kérdéses, hogy Oroszvár esetében az orosz (rusci) népnév miért változik rutenusvA Anonymusnál, s hogy hogyan értelmezendők a -vár utótagú helyneveink. 131 Kristó Gy. et al.: Adatok i. m. 12-14. 132 IV. Béla 1266-ban Oroszvárt Herrand lovászmesternek adta, „quod idem in monticulo ibidem exis tente pro munimine confinii constituet ut assumpsit”. - Urkundenbuch des Burgenlandes I-V. Bearbei tet Hans Wagner — Irmtraut Lindeck-Pózzá — Leonhard Pricklet. Wien—Graz—Köln—Eisenstadt 1955— 1999. (a továbbiakban: UB) I. Nr. 485., 325.; Györffy Gy.: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 133 Az adatok: Györffy Gy.: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 169-171. 134 Bél Mátyás: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Moson vármegye. (Mosonmagyaróvári helytörténeti füzetek 4.) Győr-Mosonmagyaróvár 1985. 61. 135 Bél M.: Az újabbkori Magyarország i. m. 61. Szükséges vizsgálni Bél Mátyás ötletét, aki a Karlburgot a Kerllel kapcsolta össze (61.). Aszó jelentése Fr. Kluge szerint: „freier Mann nicht ritterlichen Standes” volt. - Friedrich Kluge: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Bearbeitet Elmar Seebold. Berlin—New York 1999. 438. Ha Bél véleménye igaznak bizonyul, az nem közömbös Oroszvár Árpád-kori történetéhez. Hogy a körzetben korai német névadás előfordul, azt a közeli Hegykő mutatja: a falut (Sopron m.) 1262-ben villa Igku-nek hívtak. - UB I. Nr. 406., 277. Később az összetétel első tagja, az lg- népetimológiával heggyé (1446: Heghkew) változott, ami a szó eredeti jelentésének az elhomályosulását mutatja. Az országút mellett fekvő település német Heiligenstein neve (1419) a magyar helynév tükörfordítása, ami megőrizte a falunév eredeti jelentését. - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp. 1997. I. 580. 136 BélM.: Az újabbkori Magyarország i. m. 61. 137 Uo. 138 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában 1/1-3. S. a. r. Bénits Péter. (Történelmi források 1.) Bp. 2001-2009. 1/2. 13-14. könyv, 109. Lásd még Györffy Gy: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 282. Oroszvár településtörténete tehát nem mentes a bizonytalanságtól.132 Nem ismert Oroszvár német Cheruellenburch (1271) és Cerfullenbwurch, valamint későbbi Karlburg elnevezésének eredete sem.133 Bél Mátyást is foglalkoztatta Oroszvár neve. Szerinte az ottani Zichy-kastély tornya nem régi erősség maradványa, mint egyesek mondták. Bél tudta, hogy az orosz név ’ruténokat’ vagy ’oroszokat’ jelent, akárcsak azt, hogy „a régi magyarok [...] a kapuőrt is orosznak hívták”.134 A Karlburg nevet a német Kerl származékának vélte, amely öszszefüggésbe hozható az orosz szó középkori jelentésével.135 Végül megjegyezte: „vannak, akik a név eredetét a sokak szemében valóbbnak látszó »orosz« vagyis »kapus« szóból eredeztetik, hivatkozva a történelmi őrcsapatokra”.136 Bél Istvánffy Miklóst követve megemlíti a Kálmán király által betelepített oroszokat,137 akikről Istvánffy már Nógrád megye leírásában szót ejtett.138 Istvánffy szerint a Nógrád megyei Oroszfalva lakóit Kálmán király uralkodása idején telepítették Lodomériából és Halicsból a Magyar Királyságba, akik „csak a királyok kapuit és ajtait állanák, amelyet a mi időnkben is megtartottnak lenni 128
