Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL ráemlítünk”.139 A szótárak,140 Istvánffy és Bél bizonyítják, hogy az orosz szó ’kapuőr’ és ’ajtónálló’ jelentése a kora újkorban is közismert volt. 139 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól i. m. 1/2. 13-14. könyv, 109.; Györffy Gy: Tanulmányok i. m. 86; Kristó Gy: Oroszok i. m. 61.; Györffy Gy: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 282. 140 Györffy Gy: Tanulmányok i. m. 86.; Kristó Gy: Oroszok i. m. 61. 141 A tisztségről lásd Tringli István: Ajtónállómester. In: Korai magyar történeti lexikon. Bp. 1994. 32. 142 Nem maradhat említés nélkül Tagányi Károly alapvető tanulmánya: Gyepű és gyepüelve I-IV. Magyar Nyelv 9. (1913) 97-104., 145-152., 201-206., 254-266. Az országkapukról: uo. 99. Továbbá a kapu szó ótörök vizsgálatáról fontos: Ligeti L.: A magyar nyelv török i. m. 256-257. A gyepűről: Kristó Gyula - Makk Ferenc — Szegfű László: Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérdéséhez. Hadtörténelmi Közlemények 20. (1973) 639-660.; Kiss Gábor - Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai gyepű topográfiájához. In: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia Tatabánya-Esztergom 1996. Szerk. Fülöp Éva Mária-Kisné Cseh Julianna. (Tudományos füzetek 11.) Tata 1999. 105-123. 143 Ligeti L.: A magyar nyelv török i. m. 256-257. 144 A kapu (porta) és az ajtó (valva) kultúrtörténeti feldolgozása hiányzik. Úgy gondolom, hogy a kapu a nagyobb, bekerített terület (udvar, vár, ország) bejárata, az ajtó pedig az épületé. 145 „ad portas Musun ” - Chron. Hung. comp. c. 93. SRH I. 357., 10. 146 1162: „castrum [...] quod vulgaliter Copuu dicitur ” - UB I. Nr. 45. A Győrnél kettéágazó, Sopronon keresztül az országhatárra vezető út Kapun haladt át. A kapuvári sáncvonalnak azonban - ellentétben a vasvári sánccal - nem volt árka: a vidéket vízzel elárasztó rendszernek volt a része. 147 Rábától és Vasvártól délre a földsáncon nyílt az egyetlen átjáró; a Vaskapu az 1960-as években is csak három méter széles volt. A nyugat-dunántúli gyepű területének nyugati és keleti vonaláról: Kiss Gábor- Tóth Endre: A vasvári „Római sánc” és a „Katonák útja” időrendje és értelmezése. Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1987. Szerk. Fodor István. Bp. 1987. 101-127.; Uö: A rejtélyes dunántúli sáncok. Határtalan Régészet 7. (2022) 2. sz. 76-80. A dux ruizorum megnevezés etnikai jellege kétségtelen; a ruizi feladata pedig bizonyára fontos volt, ha a trónörökös vezetése alatt álltak. Györffy György az orosz szó későn adatolt jelentéséből — ’ajtónálló’ — kora Árpád-kori „testőri” tevékenységükre következtetett. Az ajtónállómester a 13. században nem tartozott a jelentéktelen udvari tisztségek közé.141 Az orosz szó jelentése azonban további következtetésre sarkall. A feladatkörük csökkenése ellenére az orosz szó vajon nem hajdani tényleges kapuőri tevékenységüket őrzi? A kapuőr elnevezés megőrizhette régi feladatuk emlékét: eredetileg nem a királyi lakóhelyek ajtónállóit értették rajta. A 11. században védendő kapui nem elsősorban a király lakóhelyeinek, hanem az országnak voltak (Németkapu, Mosoni kapu, Oroszkapu, Meszesi kapu).142 Ügy látszik, hogy az ótörök kapu^3 szót eredetileg éppen az országkapukra és nem lakóépületekre alkalmazták.144 A „kapu” elnevezés a hosszanti sáncvonalak használata idejében volt korszerű. Ez ténylegesen kapu volt: a sáncvonalon egy helyen néhány méter széles átjáró nyílt. Az ország nyugati gyepűterületének külső vonalán (ahol az országhatár rögzült) a Muraközben Muraszombat és Radkesburg/ Regede között volt a Németkapu, északon ismeretlen helyen, de minden bizonynyal a nyugatra vezető út mellett a Mosoni kapu,145 a gyepű keleti, belső vonalán pedig Kapu(vár),146 és Vasvártól délre a „Vaskapu”.147 Ezek a kapuk a Dunántúl 129
