Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL lepülést 1249-től Kozárvár néven említik,119 tehát vára a 13. század közepén épült. Az Oroszvár helynév120 valóban különleges: az Árpád-korban várral és népnévvel összekapcsolt településnév Oroszváron kívül csak Kozárvár ismert. Oroszvárt Fügedi Erik és Engel Pál nem tartották számon várként.121 Mi lehet a névadás eredete? Kiss Máté jól látta, hogy az elnevezés az oroszvári római castellum {Gerulatd) romjainak a következménye lehet.122 Hasonlóan a Somogy megyei Ságvár faluhoz, Oroszvár sem Árpád-kori várról, hanem a római erőd romjairól kapta a nevét.123 A római erődök maradványai az Árpád-korban felismerhetően álltak,124 hiszen az építőanyagukat korábban nem használták fel. Kézai a bánhidai csatáról szólva említi a romvárost, ahová Szvatopluk menekült.125 A Krónikakompozíció szerint a város romjai még a szerző működése idején is láthatóak voltak,126 a környei római erőd maradványairól van szó.127 A -vár utótagú helynevek nem jelentenek tehát szükségszerűen az Árpád-korban létező várat, ennek belátásához elég a számos, földvár névelemet tartalmazó helynévre gondolni.128 Az Oroszvár névből sem Árpád-kori orosz etnikum zárt közösségben történt telepítésére,129 sem vár építésére nem lehet következtetni.130 119 Kozárvár említései: 1205—1235: Kozar; 1261: Kazarwar — Kristó et al.: Adatok i. m. 44., 12., Nr. 10.; Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája. I-VII. Köztem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés 1900-1905. IV. 429-430. 120 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Bp. 1987-1998. IV. 169- 171. 121 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből 82.) Bp. 1977; Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1436). (Értekezések a történeti tudományok köréből 83.) Bp. 1977. Györffy György rövid életű várat említ, ami 1271-ben leégett. - Györffy Gy: Magyarország történeti földrajza i. m. IV. 170. 122 Kiss Máté: A magyar-skandináv érintkezések kérdése a kezdetektől Könyves Kálmán uralkodásáig. Doktori (PhD) értekezés (SZTE). Szeged 2021. 106. 123 Tóth Endre: Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári későrómai erődök kutatásának eredményei. (Helytörténeti sorozat 8.) Dombóvár 2009. 20-21. 124 Kézairól és a római romok ismeretéről Tóth Endre: A velenceiek sabariai eredete (Kézai, Gesta Hungarorum 16.). In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Neumann Tibor. (Analecta Mediaevalia 2.) Bp.-Piliscsaba 2004. 237-270. 125 „Hunc quidem Hungari de fluvio Hung variis muneribus allectum et nunciis explorantes, considerata militia illius immunita, ipsum Zvataplug irrutione subita prope fluvium Racus iuxta Banhida, in quodam oppido, cuius interrupta adhuc eminent, cum tota milita peremerunt” - Kézai S. c. 23. SRHI. 163-164. 126 A Képes Krónika. Ford. Bellus Ibolya. Bp. 1986. 11.; Chron. Hung. comp. s. XIV. 23. SRH I. 281. 127 Tóth Endre: Az ókor hagyatéka. In: Történelem - Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád - Sinkó Katalin. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3.) Bp. 2000. 268. 128 Benkö Lóránd: Földvár helyneveink tanúságtételéről. In: Uö\ Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1998. 127-132. 129 Moór Elemér említi a környéken a szláv—orosz eredetű földrajzi neveket. — Mo ór Elemér. Westun garn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. (Acta litterarum ac Scientiarum 10.) Szeged 1936. 258-259. 130 A vár elő- és utótagú helynevek összefoglaló vizsgálatára szükség lenne. 127
