Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL a Hildesheimi Évkönyv értesülését a vadászatról, mint ahogy azt a feltételezést is, hogy a herceg az Árpád-ház centrális helyeitől távolabb, talán Biharban hunyt el.69 Imre herceg halála napját sem a legendája, sem más forrás nem tartalmazza. A Pray-kódex kalendáriumának szeptember 2-i dátumát a szentté avatáskor, azaz 1083-ban ismerni kellett vagy meg kellett állapítani. Ez azért érdemel figyelmet, mert a napi dátumok feltüntetése a 11-12. századi királyaink koronázása és halála esetében is ritka. Szeptember 2. tehát a temetés napja lehetett, amely dátum leginkább Székesfehérváron maradhatott ismert. 69 Györffy Gy.: István király és műve i. m. 375. 70 „Terram vero, que est inter Thisciam et silvam Igfon, que iacet ad Erdeuelu” - Anonymus c. 11. SRH I. 49.; „in nemoribus Igfon ” - Uo: c. 51. SRH I. 103. es 5. jegyzet; I. Géza „qui venatur in Igfan” - Chron. Hung. comp. saec. XIV. 114., 115. SRH I. 380., 381. 71 Nem lehetetlen, hogy a váradi és az erdélyi egyházmegyékben használt, az ország egyéb területeitől eltérő Szent Imre-officiumot {Kovács A.: Szent Imre i. m. 56.) Imre herceg ottani halála okozta, és az ott alapított hegyközszentimrei (Bihar m.) monostor hagyományára épült. 72 Az Igyfon-erdőről Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. 33-34. 73 Györffy Gy.: István király és műve i. m. 375. 74 Tóth Endre: István és Gizella miseruhája. Századok 131. (1997) 48. 75 A véleményeket ismertette Lhoroczkay Gábor: SzKK 15., 216., 716. jegyzet; Zsoldos A.: Szent Imre i.m. 21-22. A herceg halálának helye ismeretlen. A Hildesheimi Évkönyv közlése alapján olyan helyre kell gondolnunk, ahol a herceg vadászni szokott. Leginkább a bihari királyi vadászterület, az Igyfon-erdő jöhet számításba.70 Ennek emléke lehet a bihari Hegyközszentimre monostora.71 Valószínűleg ebben a ’szent sűrű jelentésű erdőben72 halt meg Imre trónörökös,73 ugyanott, ahol később I. Géza is vadászott, amikor - Vid felbujtására - Salamon merényletet szervezett ellene. Ha a herceg augusztus második felében Biharban halt meg, annak további következménye is van. A királyi család aligha ünnepelte együtt augusztus 15-én Nagyboldogasszony napját, mert két hét igen rövid idő az út oda-vissza megtételére akár Esztergomból, akár Székesfehérvárról Biharba. Ez azt jelenti, hogy István király felkenése és a 30. évforduló megünneplése nem az általam korábban feltételezett időpontban, augusztus 15-én,74 hanem e dátumot megelőzően történt. Az valószínűtlen, hogy a jubileumi ünnepségen a trónörökös ne vett volna részt. Dux Ruizorum A ruizorum többes genitivusban álló népnév, Imre tehát a ruizi duxa volt. A ruizi oroszok’ jelentése nem vitatható. Annál inkább kérdéses, hogy mit értettek a megjelölésen István király korában Magyarországon, mit értettek Hildesheimben, és hogyan értelmezik ma a kutatók.75 A császárságban ismerték a szót, és ’oroszokat’ 121
