Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL Mint láthattuk, a Hildesheimi Évkönyv bejegyzése a szentté avatás előtt keletkezett, és fontos életrajzi adatokat tartalmaz: a herceg halálának éve mellett az apa neve, a herceg titulusa és a vadászbaleset is olvasható a híradásban. Az író számára természetes volt, hogy István király fia egyben a trón örököse is, ezt tehát nem jegyezte fel külön. A herceg duxRuizorum címe komoly kihívás elé állította a kutatókat, s a rejtélyes titulus megfejtésére vonatkozóan változatos értelmezések és következtetések láttak napvilágot. Az A^^/^ben feljegyzett halál éve egyezik a Legenda maioiEt^w olvasható időponttal, ezért hitelesnek tartható. Fentebb arról is volt már szó, hogy az évkönyvírónak alapos, az összes külföldi forrás közül a legrészletesebb értesülése volt Imre hercegről. Hildesheimbe korán, már 1031 kora őszén megérkezhetett a herceg nyárvégi halálára vonatkozó híradás. A herceg halálának napját nem jegyezték fel az elbeszélő források, a liturgikus kútfők alapján azonban az időpont megállapítható. Szent Imre ünnepének legkorábbi feljegyzése Reichenaui Hermann martyologiuminak átdolgozásában olvasható.57 A mű a számára lényeges tényt közli: „Istvánnak, a pannonok királyának fia, Szent Imre hitvallónak [ünnepe], aki hosszú ideig házasságot színlelve szűz maradt.” („Item sancti Heinrici confessoris, filii Stephani regis Pannoniorum, qui multo tempore coniugium pretendens virgo permansit.”)58 A szóhasználat nem az Imre hercegről szóló későbbi szövegeket követi: a lényeget az Imre-legenda is más szavakkal foglalta össze. A martyrologiumE^n olvasható rex Pannoniorum cím a veszprémi püspökség és a tihanyi apátság alapítólevelében olvasható.59 A közlés valószínűleg hazai eredetű, mert a nyugati forrásokban a Pannónia és Pannonii nevek a honfoglalás előtti eseményekre vonatkozó szövegekben ugyan előfordulnak, a rex Pannoniorum különösen ritka. A Pannonia országnév és a pannonicus jelző nem olvasható sem az Annales Altahenses maioresker^ sem az Annales Hildesheimenseshen, sem Hersfeldi Lambertnél. Wipónál a király rex Ungarorum akkor is, ha a magyar király népe gens PannonicaE Jelentősége lehet annak is, hogy Reichenaui Hermann tanítványa, Bertold, akit a martyrologium átdolgozó]ának 57 Az adatot A. Poncelet műve (Poncelet, A.: Vita S. Henrici ducis i. m. 486.) alapján Balanyi György (Balanyi György: Szent Imre tisztelete a középkorban. Katolikus Szemle 44. [1930] 496.) és Kovács Andrea (Szent Imre alakja a magyar zenetörténetben. In: Szent Imre 1000 éve i. m. 50-65., 56.) idézte. 58 Ernst Dümmler: Das Martyrologium Notkers und seine Verwandten. Forschungen zur deutschen Geschichte 25. (1885) 219-220. Az alapkiadásban István király neve előtt nem olvasható a sancti. Ez a forrás Gombos A.: Catalogus i. m.-ból hiányzik. A Martyrologium Szent István ünnepét is említi: XIII. K. S. „In Pannonia sancti Stephani regis ”. 59 DHA I. 8., 43. Ezeken kívül 1091-ben egy zárai oklevélben I. Lászlót így nevezik meg. A Pannonia és változatainak előfordulásairól all. században: Tóth Endre: Pannonia Ravennában. In: Laudator temporis acti. Tanulmányok Horváth István 70. születésnapjára. Szerk. Tari Edit - Tóth Endre. Bp.Esztergom 2012. 129-140. 60 Wiponis Opera. Hrsg. Harry Bresslau. (MGH SS rer. Ger. 61.) Hannover-Leipzig 1915. 43., 10. sor 119
