Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE Kézai és a Krónikakompozíció az 1029-es német-magyar háborúról38 nem írtak, és Imre herceg halálát csak röviden említették. Kézainál a következőket olvassuk: „a herceget utolérte a korai halál. Siratta őt az apja vigasztalhatatlanul az egész Magyarországgal egyetemben [...] a túlontúl nagy fájdalom és szomorúság miatt betegségbe esett”.39 A Krónikakompozíció előadása szerint István át akarta adni koronáját az isteni adományokkal ékeskedő fiának, ám ebben megelőzte a herceg hirtelen halála.40 Ransanus lényegében a Krónikakompozíció mondanivalóját követte: István király az ország ügyeinek intézését Imrére akarta bízni, azonban „isteni akaratra más történt, ugyanis Imre hirtelen súlyos betegségbe esett, és néhány nappal később meghalt teljes kegyelemben, ahogy illik az olyan férfihoz, aki szent életet élt”.41 A krónikák és a legendák feljegyzését azzal toldotta meg, hogy Imre herceg halálának oka súlyos betegség volt. A bővítés a szerző érthető értelmezése: a hirtelen halál oka nyilván a súlyos betegség. Ransanus sem tudott a vadászatról és a vadkanról. Hasonlóan fogalmazott Bonfini is: „De nem élte le az ifjúságát a feleségével együtt, mert az erények csúcsára eljutva gyorsan kiragadtatott az életből, hiszen méltóbb volt a mennybéli, mint a nyomorúságos halandó sorsra.”42 Vadászbalesetről azokban a külföldi forrásokban sem olvasunk, amelyek kifejezetten a szentről szólnak. A Magyar Anjou Legendárium képe a betegágyban fekvő herceget mutatja,43 és ugyanígy látjuk Imrét a hazai oltárképeken is. Végeredményben megállapítható: a vadászbalesetet csak Hildesheimben jegyezték fel. 38 A háborúról: Bagi Dániel- Veszprémy László: Udvari és populáris regiszter a XI-XII. századi magyar és német krónikákban. Hadtörténelmi Közlemények 130. (2017) 699—718. 39 Kézai Simon-. A magyarok cselekedetei. Ford. Bollók János. Bp. 1999. 108. 40 „Beatus dux Emeticus prepropera morte preventus est. ” - Chron. Hung. comp. c. 69. SRH I. 319.; „Amikor tehát a legszentebb atya a vezetés gondját és az ország irányításának terhét a legszentebb fiára igyekezett átruházni, megelőzte ebben Boldog Imre herceg halála. Siratta őt Szent István és egész Magyarország. A fájdalom ekkora gyötrelmétől elgyötörve azután Szent István király igen súlyos betegségbe esett” — Képes Krónika. Ford. Bollók János. Bp. 2004. (Millenniumi magyar történelem) 45. 41 „Eius obitum adeo moleste rex tulit, ut morbum et ipse contraxerit quam gravissimum” - Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Ford. Blazovich László - Sz. Galántai Erzsébet. (Biblio theca historica) Bp. 1985. 118.; Petrus Ransanus: Epithoma rerum Hungararum. Index IX. 94. Curavit gerenda Petrus Kulcsár. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum 2.) Bp. 1977. 106. 42 Antonio Bonfini'. A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. (Osiris Társadalomtudományi könyvtár) Bp. 2019. II. 1., 224., 284. 43 Szakács Béla Zsolt: Szent Imre legendája a Magyar Anjou Legendáriumban. In: Szent Imre 1000 éve i. m. 88—91.; Wehli Tünde: Szent Imre herceg élete a kódexfestészetben. In: Szent Imre 1000 éve i. m. 92-95. 44 „statuit pompis huius seculi deposito regni diademate renunciare Deique solius servitio, exterioribus curis expeditus, deditus esse, coronam vero regni Emrico duci, suo filio se daturum disposuit. Kézai Simon a királyi hatalom átadásának meglepő tervéről írt: „Ügy döntött, hogy a királyi koronát letéve [...] egyedül Isten szolgálatának szenteli magát. Ügy határozott, hogy a királyi koronát Imre hercegnek, saját fiának adja át.”44 A Krónikakompozíció 69. fejezete ugyanezt a következőképp fogalmazza meg: 116
