Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL tudták összeegyeztetni egy szent életével.13 Az Acta Sanctorum novemberi kötetében Albert Poncelet SJ körültekintő kommentárjával jelent meg Szent Imre legendája,14 ahol a szerző hitelesnek fogadta el a Hildesheimi Évkönyv közlését.15 Az Imre halálát csak röviden említő Marczali Henrik16 és Pauler Gyula17 tényként kezelték, hogy a herceget vadkan ölte meg. Időnként — nyilván Zrínyi Miklós halálának hatására is - feltételezések láttak napvilágot „a német gyilkosságról”18 vagy a pogány magyarok által szervezett állítólagos merényletről.19 13 Lásd még Magyar Zoltán: A liliomos herceg. Szent Imre a magyar kultúrtörténetben. Bp. 2000. 31. 14 Albert Poncelet: Vita S. Henrid ducis. Acta Sanctorum Novembris II/1. Bruxelles 1894. 487-490., 479-484. A szerző értékeléséhez Vsà Madzsar Lmre: Szent Imre legendája. Századok 65. (1931) 35-61. 15 Ugyanígy Madzsar I.: Szent Imre legendája i. m. 44. 16 Marczali Henrik: A vezérek kora és a királyság megalapítása. In: A magyar nemzet története I. Magyarország a királyság megalapításáig. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1895. 301. 17 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II. Bp. 1899. (második kiadás) 75., 412. jegyzet. 18 A német „közreműködés” feltételezésével, amely a 20. században merült fel, nem foglalkozom. A feltételezéshez lásd Marschalek Ákos: Vászoly és Imre herceg. A hatalom árnyékában. Bp. 2006. 152-164. 19 Szegfű László: A Thonuzoba-monda (Interpretációs kísérlet Janus Pannonius két sorához). A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei I-II. Szeged 1974. I. 275-285.; Bollók János'. AThonuzoba legenda történelmi hitele. Századok 113. (1979) 97-107.; Szegfű László: Megjegyzések Thonuzoba históriájához. Századok 115. (1982) 1060-1078.; Bollók János: Még egyszer Thonuzobáról. Századok 115. (1982) 1078-1090.; Zrínyiről lásd Benda Kálmán: Zrínyi és a vadkan. História 2. (1980) l.sz. 15. 20 Ezért gondolom, hogy a Mária részére való országfelajánlás Imre herceg halála után történt. - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája. Századok 131. (1997) 48. 21 Annales Hildesheimenses i. m.; Gombos A: Catalogus i. m. I. Nr. 339., 140—141. 22 Annales Hildesheimenses i. m. 1003, 29. A következő mondatban említett Szent Márton sacellum dedikációja az eltérő kiemelt betűformák miatt - ahogy azt Thoroczkay Gábor megjegyezte - a hildesheimi templomra és nem a pannonhalmi apátságra vonatkozik. - SzKK 15., 215., 710. jegyzet. 23 Varga Gábor: Heinricus III. rex pacificus. Az Árpádok és a Német-római Birodalom uralkodóinak kapcsolatáról. Aetas 22. (2007) 3. sz. 35-57. 24 SzKK 15., 215-216.; Annales Hildesheimenses i. m. 36. Annyi bizonyosan állítható: a trónörökös halála megoldhatatlannak látszó kihívás elé állította István király keresztény országszervezésre vonatkozó terveit. A tragédiát, amely egy német támadás elhárítását követően, az öregedő István király és Gizella királyné harmincéves jubileuma után sújtott le az uralkodópárra, nem lehet alábecsülni.20 Imre herceg halálának említése a forrásokban A Hildesheimi Évkönyv szerzője több feljegyzést is hátrahagyott a magyarországi eseményekre vonatkozóan.21 Feljegyezte Istvánnak a nagybátyjával, az erdélyi Gyulával folytatott háborúját,22 az 1029. évi német—magyar háborút, majd a békekötést és Imre herceg halálát.23 Az 1031. évben először a Konrád császár fia, Henrik és István király közti békekötést, majd Imre halálát említette.24 Imre haláláról az 113
