Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE Az évkönyvbejegyzést elsőként értelmező Pray György csodálkozásának adott hangot, amikor az 1641-ben Párizsban kinyomtatott Anneliesen először szembesült a herceg halálának hátterével.3 Pray nem fogadta el az évkönyv híradását,4 mert a hazai források és a hagyomány mit sem tudott a vadászbalesetről, amit a művészeti emlékeken sem ábrázoltak. A herceg halálának az A^^/^ben feljegyzett körülményei a köztudatban lassan terjedtek el. Podhradczky József 1836-ban tagadón írt róla,5 míg Horváth Mihály 1842-ben a vadászatot és a balesetet meg sem említette. Azt azonban tudni vélte, hogy István király le akart mondani az uralkodásról, és meg akarta koronáztatni Imrét, aki azonban „hat nappal előbb (1031. szeptember 2-án) az örök életre költözött”.6 Podhradczky azt feltételezte, hogy a koronázást egyházi ünnepen, Mária születésnapján, szeptember 8-án tartották volna.7 1852- ben Szalay László sem írt a vadkanbalesetről.8 A Zsihovits Ferenc által szerkesztett és nagyrészt általa írt Szentek élete, amely az 1860-as évektől jelent meg, meg sem említette a vadászbalesetet és a vaddisznót. A szerző alighanem Horváth Mihályt követte, amikor azt írta, hogy Imrét 1031. szeptember 2-án koronázták meg.9 Wertner Mór 1892-ben egy lábjegyzetben kommentár nélkül utalt a Hildesheimi Évkönyv közlésére.10 Karácson Imre a hercegről szóló, 1899-ben megjelent népszerűsítő füzetében szintén csak lábjegyzetben említi az évkönyv tévedését, szembeszállva Pauler Gyula véleményével.11 Karácson érvelése szerint az évkönyv híradása ellentmond a hazai forrásoknak és hagyománynak.12 Magát a vadászatot sem 3 André Duchesne — François Duchesne: Historiae Francorum Scriptores I-V. Lutetiae Parisiorum 1636- 1649. III. 504-539. - Ez a Párizsban őrzött kézirat első kiadása. Pray Chronicának nevezte, de az általa használt kiadást nem nevezte meg. Kérdés, hogy honnan értesült a Hildesheimi Évkönyv kiadásáról. Az 1641-es kötet megvan az Egyetemi Könyvtárban, Pray valószínűleg ezt használta. 4 Pray Georgius: Dissertationes historico-criticae de Sanctis Salamone rege et Emetico duce Hungáriáé. Posonii 1774. 56-57. 5 „ebben a ’ Hildesheimi kronikon írójának hitelt nem adhatunk” - Podhradczky József: Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Szent László tetemeinek históriája I-II. Buda 1836. I. 51. 6 Horváth Mihály: A magyarok története I-IV. Pápán 1842-1846. I. 47. Horváth Mihály Andreas Dandolót idézi: „cogitavit renunciare saeculo, et filio Almerico aeque literato et sancto committere gubernacula regni” (Gombos E Albin: Catalogus Fontium Historiae Hungaricae I —III. Bp. 1937.1. 59.). Könyve, a „Magyarország történelme” második átdolgozott kiadásában lábjegyzetben (I —VIII. Pesten 1871. 248.) már említi a Hildesheimi Évkönyv adatát, amely „vadkan által megöltnek mondja” Imre herceget. 7 Podhradczky J.: Szent László i. m. I. 51. Az Árpád-korban szeptember 8-án, Kisasszony napján Magyarországon nem volt koronázás. - Tóth Endre: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények. (Nemzet főtere kézikönyvek) Bp. 2018. 57.; uo. második kiadás, 71-72. 8 Szalay László: Magyarország története I-II. Lipcse-Pest 1852-1859. I. 89. 9 Zalka János - Zsihovits Ferenc — Debreczeni János: Szentek élete I-V. Pest-Eget 1859-1876. IV. 356- 357. 10 Dr. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti és földrajzi könyvtár 51.) Nagy-Becskerek 1892. 59. 11 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-vállalata 13-14.) Bp. 1893. 97. 12 Karácson Imre: Szent Imre herczeg. Élet- és jellemrajz. Győr—Bp. 1899. 14. 112
