Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TANULMÁNYOK Tóth Endre IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe? Kerny Terézia emlékére A Szent Imre születésének ezredik évfordulójára megjelent kötet előszavában Kerny Terézia az alábbiakat írta a vadkanról: „E hagiográfiai toposz (amely csupán a XIX. század végétől jelenik meg Szent Imre ikonográfiájában) eredetének föltárása egy minél előbb elvégzendő feladat lenne, már pusztán azért is, mert hogy végre gátat vessen a már régtől fogva elterjedt igen zavaros, többnyire a költő-hadvezér Zrínyi Miklóssal párhuzamba állított összeesküvés elméleteknek”.1 Sajnálom, hogy hosszú ideig készült tanulmányom befejezését Kerny Terézia már nem érhette meg. A herceg halálához kapcsolódó toposz keletkezésének feltárásához a legfontosabb inspirációt Jacques de Molay templomos nagymester és Richard Wagner adta. 1 Kerny Terézia-. Szerkesztői gondolatok. In: Szent Imre 1000 éve. Székesfehérvár 1007-2007. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének ezredik évfordulója alkalmából. Szerk. Kerny Terézia. (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 1.) Székesfehérvár 2007. 9. 2 Az államalapítás korának írott forrásai. Előszót írta, vál., szerk. Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár (a továbbiakban: SzKK) 15. Szeged 1999. 215-216.; „imperatoris filius Heinrichus rex et ipsa dux Baioariae, et Stephanus rex Ungaricus cum iuramento invicem firmaverunt pacem”, majd így folytatta: „Et Heinricus, Stephani regis filius, dux Ruizorum, in venatione ab apro discissus, periit flebiliter mortuus.” - Annales Hildesheimenses. Hrsg. Georg Waitz. (Monumenta Germaniae Historica [a továbbiakban: MGH]. SS rer. Ger. 8.) Hannover 1878. 36. A Hildesheimi Évkönyv írója kétségtelenül jól értesült volt, olyan adatokat ismert Imre hercegről, amelyeket sem Magyarországon, sem máshol nem jegyeztek fel: „1031. Ugyanebben az évben a császár fia, Henrik király, aki egyben Bajorország hercege, és István magyar király kölcsönös esküvel megerősítették a békét. Továbbá István király fia, Imre, az oroszok hercege, akit egy vadászaton vadkan hasított fel, siratni való módon szerencsétlenül járva meghalt.”2 Különleges a távoli, szászföldi városban írt közlés, amelynek a magyar forrásokban és hagyományban nincs nyoma. Az évkönyvíró feljegyezte tehát, hogy Imre Istvánnak, a magyarok királyának a fia és dux Ruizorum volt, akit vadászat alkalmával vaddisznó ölt meg; emellett ismerte a herceg halálának évét is. Ilyen részletesen egyetlen külföldi forrás sem emlékezett meg Imréről. A feljegyzés egykorú az eseménnyel. A bejegyzést hitelesnek kell tartanunk, az állítások értelmezése azonban vitatott. Ill SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. II4-144.
