Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
TOMKA BÉLA egyrészt a nemzetek és nemzetállamok ebben az időszakban jöttek létre, másrészt a nemzetközi együttműködés intézményesített keretei a 19. században jelentek meg, majd a 20. század során megsokszorozódott az ilyen intézmények és szervezetek száma.18 De a fogalom még ebben az időszakban is leginkább a nyugati társadalmakra van szabva s kevésbé a világ más részeire, mivel erős és hatékony nemzetállamok különösen a nyugati világban léteztek. 18 Christopher Alan Bayly et al: AHR Conversation: On Transnational History. (Christopher Alan Bayly hozzászólása) American Historical Review 111. (2006) 1442. 19 Conrad, S.: What is Global History? i. m. 5.; Bruce Mazlish: The New Global History. New York 2006; Dominic Sachsenmaier: Global Perspectives on Global History: Theories and Approaches in a Connected World. New York 2011. 20 Lásd például: Kenneth Chase: Firearms: A Global History to 1700. Cambridge-New York 2003; The Global Coffee Economy in Africa, Asia, and Latin America, 1500-1989. Eds. William Gervase Clarence-Smith - Steven Topik. New York 2003; Magyarország globális története, 1869-2022. Szerk. Laczó Ferenc - Varga Bálint. Bp. 2022. 21 Olstein, D.: Thinking History Globally i. m. 144. Az itt tárgyalt historiográfiai ágak közül legutoljára a globális történelem erősödött meg. Ez a történeti jelenségeket, eseményeket és folyamatokat globális kontextusban, de általában nem az egész világra kiterjedően vizsgálja.19 Tehát a globális történelem művelői jellemzően nem az egész glóbuszt átfogó kutatásokat végeznek? Sokkal inkább az áll e kutatók érdeklődésének homlokterében, hogy a globálisan zajló történeti folyamatok miként jelentek meg az egyes társadalmakban vagy akár mikroszinten.20 Ennek megfelelően akár egy falu vagy egy család életében is nyomon követhető, hogy a globális szinten végbemenő átalakulások milyen változásokat eredményeztek, de egy találmány, egy társadalmi mozgalom, egy árucikk esetében is vizsgálható azok eredete vagy elterjedése. Ha egy nagyobb egység - például egy társadalom - történetét tanulmányozzuk globális perspektívában, akkor van esély arra, hogy a hatások — ha nem is egyforma mértékben — mindkét irányban kimutathatóak. Vagyis a globális látószög ugyan jelen van, de a kutatott jelenségek köre lehet nagyon tág és általános, valamint nagyon szűk és speciális is. A globális történelem által átfogott időszak határai nem élesek. Számos képviselője úgy véli, hogy lényegében az emberiség legkorábbi múltjáig visszanyúlóan érdemes alkalmazni ezt a perspektívát, hiszen már ekkortól megfigyelhetőek kapcsolatok — még ha csupán korlátozottan is — a világ távoli társadalmai között. Ennél jellemzőbb azonban az, hogy a globális történelem körébe tartozó munkák a modern korra és a jelenkorra fókuszálnak.21 A globális történelem emellett — hasonlóan a szűkén értelmezett transznacionális történelemhez - gyakran nem politikai vagy kulturális egységek, hanem például vallási vagy etnikai diaszpórák vizsgálatával foglalkozik. Számára a vizsgált történelmi entitások nem elszigetelten, hanem másokkal kapcsolatba és 10
