Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
KAPCSOLÓDÁSOK interakcióba lépve fejlődnek. Ebből az is következik, hogy egyrészt a térhez kötődő fogalmak — mint a territorialitás vagy a hálózat — sokszor jelentős szerepet kapnak a történeti narratívában, másrészt nem annyira a változások belső tényezőire, hanem a külső faktorokra koncentrál. Ezzel összefüggésben ez a kutatási irányzat ugyan nem hagyja figyelmen kívül a hosszú távú fejlődés, a tradíció és a történeti kontinuitás elemeit, de gyakran nagy szerepet tulajdonít a gyors változásokat előidéző, rövid távon ható tényezőknek.22 22 Conrad, S.: What is Global History? i. m. 65-67. 23 Tomka Béla: Globalizáció: megjelenési formák, szakaszok és determinánsok. Magyar Tudomány 184. (2023) 1223-1234. 24 Globalization in Historical Perspective. Eds. Michael Bordo - Alan M. Taylor - Jeffrey G. Williamson. Chicago-London 2003. 25 David Armitage: Is There a Pre-History of Globalization? In: Comparison and History: Europe in Cross-National Perspective. Eds. Deborah Cohen - Maura O’Connor. New York-London 2004. 165-174.; RichardE. Baldwin — Philippe Martin: Two Waves of Globalization: Superficial Similarities, Fundamental Differences. (NBER Working Paper 6904.) Cambridge 1999. A globalizáció története a Föld különböző, különösen távoli társadalmai közötti összeköttetések kialakulását és változását, valamint az ennek nyomán a közöttük létrejött kölcsönös függést és e folyamatok világméretű tudatosulását vizsgálja.23 Ebben az értelemben akár a globális történelem egyik leágazásának is tekinthetjük- és azzal tagadhatatlanul szoros kapcsolatban fejlődött az 1980-as évek vége óta -, de gyakran mégis megkülönböztetik attól. Elsősorban azért tekintik külön irányzatnak, mert tárgya behatároltabb, mint a globális történelemé: egy meghatározott történeti folyamattal, a globalizáció alakulásával és annak kontextusával foglalkozik.24 A legtöbb kutató a globalizációt csupán százötven vagy legfeljebb néhány száz évre vezeti vissza, s közben annak gyorsulását véli felfedezni, még ha időnként stagnálás vagy egyes területeken átmeneti visszalépés is következett be. Ezért e kutatási ág fókuszában is a nagy földrajzi felfedezések utáni periódus, még inkább pedig a 19. század végétől kezdődő időszak áll.25 Szintén fontos sajátossága a globalizáció kutatásának, hogy számos diszciplína — mint a közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia - is tanulmányozza a globalizációt. Ez fontos impulzusokat ad a történészek számára, egyben elkerülhetetlenné teszi más tudományágak eredményeinek felhasználását és módszereinek alkalmazását, vagyis az interdiszciplináris megközelítést. A globalizáció világméretű folyamat, de a határokon átnyúló gazdasági, kulturális és más kapcsolatoknak csak egy része fogja át az egész világot, következésképpen a kutatás sem csupán a transzplanetáris összeköttetésekkel foglalkozik. A globalizáció történetének vizsgálata kezdetben elsősorban a gazdasági változásokra koncentrált. Később ez módosult, s így a nemzetközi kereskedelem és 11
